Kategóriák

paypal

MPL_logo_miniPostaPont_logo_miniMOL_logo_mini

Óvja környezetét, kérjen újrahasznosított csomagolást!

Művész adatlap

Művész neve: Bartl József
Születési idő: 1932
Születési hely: Soroksár

A művész munkásságát bemutató publikációk:

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.

Festő. 1948-52 a budapesti Művészeti Gimnázium felső szakán Kántor Andor növendéke volt. A Képzőművészeti Főiskolán Pap Gyula, Fónyi Géza és Bernáth Aurél voltak a mesterei. Időközben részt vett a Csepeli Szabadiskola munkájában, Ilosvay Varga István vezetése mellett. 1965 óta tagja a Képzőművészeti Szövetségnek, 1972-ben beválasztották a szentenderi művésztelep tagjai közé. A Szentendrei Grafikai Műhely aktív tagja. Felváltva Szentendrén és Budapesten dolgozik. 1963-ban a Mednyánszky Teremben volt kiállítása. Ezen kívül számos fővárosi, vidéki és külföldi tárlaton mutatta be műveit. 1963-ban szerepelt a párizsi ifjúsági Biennálén. 1964-ben és 1966-ban elnyerte az egri Akvarell Biennálé Nagydíját. Ezen kívül 1964-66 Derkovits-ösztöndíjat, 1981-ben a Szolnoki Festészeti Triennálé díját, 1995-ben Munkácsy-díjat kapott. Franciás szellemű festészetben magáról, környezetéről, szülőhelyének tárgyi és hangulati emlékeiről mesél. A Cézanne-i kubizmus tektónikája hat csendéleteiben. Figurális kompozícióit ugyanakkor konstruktívan építi fel. Közös vonásuk a bátran alkalmazott kolorit, a spontán élményszerűség. Tájakat, csendéleteket, enteriőröket és arcképeket alkot. A festmények mellett grafikát, plasztikát, gobelint és üvegkompozíciót készít. Több monumentális alkotás (gobelin) került ki keze alól (Gyöngyös, Mátészalka, Budapest). Művei megtalálhatók a szolnoki, debreceni, egri, szentendrei, szegedi, sárospataki és az Aachen-i múzeumokban. (MÉ, ML, KF, H.T.: Műv. 1963/8, E. E.: Műv. 1969/1. T.A.: Műv. 1974/7, K.K.: Műv. 1981/3, M.A.: Műv.: 1984/9, W.T.: Új Műv. 1993/3, Új Műv. 1995/5.)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve

Festő. 1948-52 k. a budapesti Művészeti Gimnázium felső szakán Kántor Andor növendéke volt. A Képzőművészeti Főiskolán Pap Gyula, Fónyi Géza és Bernáth Aurél voltak a mesterei. Időközben részt vett a Csepeli Szabadiskola munkájában, Ilosvay Varga István vezetése mellett. 1964-ben Derkovits-ösztöndíjat kapott. 1965 óta tagja a Képzőművészeti Szövetségnek. 1972-ben beválasztották a Szentendrei Művésztelep tagjai közé. Hazai és külföldi tárlatokon szerepelt. 1963-ban a Mednyánszky Teremben volt kiállítása. Ezen kívül számos fővárosi, vidéki és külföldi tárlaton mutatta be műveit. 1963-ban szerepelt a párizsi Ifjúsági Biennálén. 1964-1966-ban elnyerte az egri Akvarell Biennálé Nagydíját. Franciás szellemű festészetben magáról, környezetéről, szülőhelyének tárgyi, és hangulati emlékeiről beszél. A Cézanne-i kubizmus tektónikája hat csendéleteiben. Figurális kompozícióit ugyanakkor konstruktívan építi fel. Közös vonásuk a bátran alkalmazott kolorit, a spontán élményszerűség. Tájakat, csendéleteket, enteriőröket és arcképeket fest. (MÉ, ML, E.E.: Műv.-1969/1. T.A.: Műv.-1974/7)

Magyar festők és grafikusok adattára

1959-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán Pap Gyula, Fónyi Géza és Bernáth Aurél irányításával. Csoportos bemutatók mellett 1963-ban a Mednyánszky Teremben, 1973-ban a Sugárbiológiai Kutatóintézetben és Szentendrén volt kiállítása. 1976-ban a Csepel Galériában mutatkozott be önálló anyaggal. Szerepelt a Párizsi Ifúsági Biennálén (1963), kiállított Szófiában, Moszkvában, Berlinben, Belgrádban és Delhiben. 1964-1966-ban elnyerte az Egri Akvarell Biennálé nagydíját. Franciás szellemű festészetében magáról, környezetéről, szülőhelyének tárgyi és hangulati emlékeiről beszél emelkedő, lírai tónusban. A csöndélet és a tájkép mellett arcképfestészettel is foglalkozik. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.

Művészeti lexikon I-IV.

Festő. A Képzőművészeti Főiskolán Papp Gyula, Fónyi Géza és Bernáth Aurél voltak mesterei. Tájakat, csendéleteket, intérieuröket fest; 1963-ban kiállítása nyílt a Mednyánszky-teremben

Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek

Festő, grafikus. 1959-ben végzett a főiskolán Pap Gyula, Fónyi Géza és Bernáth Aurél tanítványaként. 1959 óta szerepel nyilvánosság előtt; egyéni tárlata a Mednyánszky Teremben (1963), Szentendrén (1973), Nagykőrösön (1973), a Csepel Galériában (1976), Pécsett (1979), a Műcsarnokban (1980), Szolnokon (1981), a Nemzeti Galériában (1981), és Debrecenben (1982) volt. Kiállított 1982-ben Indiában. 1964-1966-ban Derkovits-ösztöndíjat, 1964-ben KISZ-díjat kapott; 1976-ban az egri akvarell-biennálén, 1981-ben a szolnoki festészeti triennálén nyert díjat. - Modern, franciás szellemű festészetében magáról, környezetéről, szülőhelyének tárgyi és hangulati emlékeiről beszél elmélkedő, lírai tónusban. Egy-egy festői gondolatot sokféle variációs lehetőségben feldolgoz, megkeresi a leginkább kifejező képszerkezetet, beállítást. Ujabban a jelfestészet felé tájékozódik.

Kortárs magyar művészeti lexikon I-III.

Festő. 1952-59: MKF, mesterei: Bernáth Aurél, Fónyi Géza, Pap Gyula. Tanulmányúton járt: Németországban, Lengyelországban, Szovjetunióban, Franciaországban, Oroszországban, Csehszlovákiában. 1963: KISZ-díj; 1964-66: Derkovits-ösztöndíj; 1976: az V. egri Akvarell B.-n az MNMA díja; 1981: a szolnoki Festészeti Triennálé díja; 1995: Munkácsy-díj. 1959-től volt a FKS tagja, 1965-ben vezetőségébe is beválasztották. 1972-től a szentendrei művésztelep, 1980-tól a szentendrei Műhely G. tagja. Budapesten és Szentendrén él. 1959-től vesz részt kiállításokon. A festmények mellett grafikát, plasztikát, gobelint, üvegkompozíciót alkot. Az 1960-as években született festményei lírai táj- és városképek, csendéletek, enteriőrök, életképek, portrék. Feszes szerkezetű, színgazdag kompozícióin szülőhelye tárgyi, hangulati emlékeit festi meg. Jellegzetesek trombitás csendéletei. 1972-től, Szentendrére költözéstől, megváltozik festészete. A korábban is ábrázolt népi tárgyakból motívumokat (szív, tulipán, kereszt, bábu, ék, kör) emel ki. Eltávolodik a reális ábrázolástól, a valóságos elemeket stilizált népi motívumok teret érzékeltetnek, áthatják egymást. A 70-es, 80-as évek fordulóján kompozíciói síkszerűekké válnak. A képek meghatározó színe a fehér. A jellegzetes motívomok ritmikus sorokban, gazdag variációkban jelennek meg, kitöltve a képfelületet. A 1990-es évek elejétől festészete komorabbá válik, sötét színű, nagyméretű műveket alkot. A sötét felületet csak néhány motívum bontja meg.<br /> Ek: 1963: Mednyánszky T. (kat.); 1973: Sugárbiológiai Int; Művésztelepi G. (Ligeti Erikával), Szentendre; Arany J. M., Nagykőrös; 1976: Csepel G.; 1978: Csili G.; 1979: Pécsi G. (Lux Antallal, Misch Ádámmal); 1980: Műcsarnok (kat.); 1981: Szolnoki G.; MNG; 1983: Átrium G.; 1984: Műhely G., Szentendre; 1985: Kis-Duna G.; Hungart-Impo-G., München; 1986: Medgyessy T., Debrecen; 1988: Vigadó G. (kat.); 1992: Szentendrei Képtár (kat.); 1994: Kaposfüredi G.; 1995: MHB Immo Art, Körmendi G.; 1996: Műhely G. (Holdas Györggyel, Jávor Piroskával), Szentendre.<br /> Vcsk: 1960-tól: Stúdió-kiállítás, Ernst M.; 1961: Ifjúsági B., Moszkva; 1961-től: Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai J. M., Hmvhely; 1963: III. Ifjúsági B., Párizs; 1965: Az FKS kiállítása, Belgrád; 1965-től: 10. Magyar Képzőműv. kiállítás, Új-Delhi; 1968: Stúdió '56-68, Műcsarnok; 1973: Szocialista Országok Festészeti Triennáléja, Szófia; 1974-től: IV. Orsz. Akvarell B., Gárdonyi G. Színház, Eger; 1976: Szentendrei műv. 1976, MNG; 1977: Festészet '77, Műcsarnok; 1979-től: Szentendrei Tárlat, Szentendrei Képtár; A szentendrei régi művésztelep jubileumi kiállítása 1929-1979, Szentendrei Képtár; 1979: Freie Berliner Kunstausstellung, Berlin; 1981: Szentendrei Tárlat, Szófia; 1982: Orsz. Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1983: Szentendrei Tárlat, Meiningen (D); 1984: Orsz. Képzőműv. kiállítás '84, Műcsarnok; 1985: Magyarországi kortárs művészet. Képek és kisplasztikák Szentendréről, Városi G., Delmenorst (D); Magyar gobelin 1945-1985, Műcsarnok; 1988: Tavaszi Tárlat, MKISZ, Műcsarnok; Pest Megyei Tárlat '89, Műcsarnok; 1997: Magyar Szalon '97, Műcsarnok.<br /> Mk: Damjanich J. M., Szolnok; Déri M., Debrecen; Dobó I. M. Eger; Ferenczy M., Szentendre; FK; Ludwig M., Aachen (D); MNG; Móra F. M., Szeged; Sárospataki Képtár.<br /> Km: mozaik (Gyöngyös, Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum); gobelin (1980, Mátészalka, MSZMP Városi Bizottság); gobelin (1986, Bp., XX. ker. Házasságkötő T.)<br /> Irod.: Horváth T.: Bartl József kiállítása, MŰV, 1963/8.; Kovásznai G. Gy.: (kat. bev. tan., Mednyánszky T., 1963.) ; Tóth A.: Bartl Józsefnél, MŰV, 1974/7.; Hann F.: (kat. bev. tan., Műcsarnok, 1980); Keserű K.: Bartl József kiállítása, MŰV, 1981/3.; Mucsi A.: Bartl József kiállítása a szentendrei Műhely G.-ban, MŰV, 1984/9.; Fábián L.: (kat. bev. tan. Kisduna G., 1985); Fábián L.: (kat. bev. tan., Vigadó G., 1988); Hann F.: (kat. bev. tan., Szentendrei Képtár, 1992); Wehner T.: Négyzetekre osztott négyzetek. Bartl József festőművész szentendrei életmű-kiállítása, ÚM, 1993/3.; Wehner T.: Soroksár, Szentendre. Bartl József festőművész kiállítása, ÚM, 1995/5. (L. J.)