1914-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, Várday Szilárd osztályában tanult egy évig. 1953: Munkácsy-díj; 1959: Kossuth-díj; Szovjet honvédő háború emlékérme; 1965: Munka Érdemrend arany fokozata; 1969: érdemes művész; 1970: Emlékérem Budapest felszabadulásának 25. évfordulójára; 1978: Munka Vörös Zászló Érdemrend; 1980: Szakszervezetek Országos Tanácsa-díj. Az I. világháborúban az orosz frontra került, itt hadifogságba esett (1915, Szibéria). Ezekben az években színházat szervezett, amelynek díszleteit maga tervezte, festette. 1919-ben a Vörös Hadsereg magyar alakulatának katonája, majd politikai tisztje volt. 1921-1923 között Bécsben, Prágában élt, és több magyar emigránssal (így Bernáth Auréllal) együtt elefáncsont kisplasztikák faragásával foglalkozott. E kisplasztikai műfajt tovább művelte Párizsban, ahová 1923-ban emigrált. Egy 1928-as párizsi kiállítását követően megbízást kapott a Sèvres-i Porcelángyártól, hogy porcelán és biscuit dísztárgyakat tervezzen. Párizsban folytatta kényszerűen abbamaradt képzőművészeti tanulmányait, és csatlakozott a progresszív művészeti mozgalmakhoz. Tagja volt a Forradalmi Írók és Művészek Szövetségének (Association des Écrivains et des Artistes Revolutionaires) – a szervezet bábjátékcsoportjában dolgozott. 1945-ben visszatért Budapestre. 1946-ban munkások számára képzőművészeti szabadiskolát (XII. ker., budai szabadiskola) szervezett, s eközben első köztéri megbízásként Ságvári-domborművet tervezett. 1947-1949 között bábfilmek készítésével, rendezésével foglalkozott. 1949-1951 között a csepeli szabadiskolában tanított, majd a Magyar Iparművészeti Főiskola professzora volt. Az 50-es évek elejétől szobrászként működött, folyamatos állami megbízásokat vállalt. Így készültek el többek között a Népstadion melletti sportolószobrok, a Kerepesi temető munkásmozgalmi parcellájának Mártír-emlékműve [Körner Józseffel, László Péterrel] (1958-1959), amely egy három alakból álló allegorikus szoborcsoport, vagy a Ludovika téri Tanácsköztársaság-emlékművön Kun Béla domborműves alakja (1966). E megbízások mellett nagy számban ké-szülő kisplasztikái közül a Don Quijotét (1970), a Hortobágyi emléket (1976) és a Bugyonnijt (1977), plakettjei közül a Híd c. sorozatot említjük. Munkáin tanárainak és szellemi mestereinek (Maillol, Uitz Béla) hatása érezhető. Műveire egyfajta zártság, összefogottság, letisztultság jellemző. Munkáit eszmei igényesség, formai sematizálás, a mintázás expresszív módszere jellemzi, amely révén elsősorban köztéri alkotásaiból szuggesztív erő árad (jellemző példája ennek a Kerepesi temetőbeli Mártíremlékmű).

Irodalom
OELMACHER A.: ~, műteremlátogatás, Műterem, 1958/6.
N. PÉNZES É.: ~, Művészet, 1965/3.
TÓTH A.: Budapest új emlékérmei, Budapest, 1970/2.
GESZTI L.: ~ munkássága, Művészet, 1971/1.
POGÁNY Ö. G.: Kamarakiállítás ~ kisplasztikáiból és érmeiből (kat. bev., Szombathely, 1977)
FEKETE M.: Prominent Hungarians, 1979
THEISLER GY.: Kilencven éve született ~, Művészet, 1985/11-12.

Egyéni kiállítások

Egyéni kiállítások
1928 • Galerie Zak, Párizs
1973 • Nagymaros
1975 • Csók Galéria, Budapest • Szentes
1976 • Nagytétény • Városi Múzeum, Nyírbátor
1977 • Berzsenyi Könyvtár, Szombathely (kat.)
1978 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, a Műhely c. sorozatban • Gimnázium, Pilisvörösvár
1979 • Csepel Galéria, Budapest
1980 • Városi Múzeum, Körmend (állandó kiállítás 1990-ig)
1981 • Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, Budapest (emlékkiállítás)
1985 • Dürer Terem, Budapest (emlékkiállítás).

Válogatott csoportos kiállítások

Válogatott csoportos kiállítások
1951 • 2. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Nemzeti Múzeum, Varsó
1952 • Tavaszi Tárlat a Műcsarnokban, Műcsarnok, Budapest • Magyar képzőművészeti kiállítás, Bukarest • 3. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1953, 1959, 1962 • 4., 7., 9. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
1957 • Magyar forradalmi művészet, Műcsarnok, Budapest
1958 • Exposition de Peinture, Sculpture et Arts Graphiques hongrois D’ajourd’hui, Antwerpen
1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • A felszabadult Budapest művészete, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1965 • II. kerületi képzőművészek kiállítása, Radnóti Klub, Budapest
1967 • I. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
1969 • II. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
1970 • II. Debreceni Országos Nyári Tárlat, Déri Múzeum, Debrecen
1971 • Vadászati Világkiállítás, Műcsarnok, Budapest
1973 • Collegium Hungaricum, Bécs
1974 • Magyar éremművészeti kiállítás, Magyar Kultúra Háza, Berlin
1985 • Művészetek Háza, Szekszárd.

Művek közgyűjteményekben

Művek közgyűjteményekben
Hadtörténeti Múzeum, Budapest
Katona József Múzeum, Kecskemét
Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, Budapest
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Modern Magyar Képtár, Pécs. 

Forrás: artportal.hu