Mesterei: Fülöp Elemér, Fáy Aladár, Kölber Rezső, Mátray Lajos, Simay Imre, Reményi József, Szentgyörgyi István.

1923: Iparrajziskola; 1924-28: Iparművészeti Iskola; 1928-33, 1934-36: Magyar Képzőművészeti Főiskola, díszítőszobrász szak, mesterei: Fülöp Elemér, Fáy Aladár, Kölber Rezső, Mátray Lajos, Simay Imre, Reményi József, Szentgyörgyi István. 1930: Lipótvárosi Kaszinó kitüntetése; 1932: Ferenczy István-díj; 1933-34: Római ösztöndíj; 1935: főváros szobrászati díja (Magyar Képzőművészeti Főiskola-hallgatók részére); 1937: Diplome d'Honneur, Párizsi Világkiállítás, Iparművészeti ezüstérem; 1938: VKM elismerő oklevél; 1939: Ferenc József jubileumi ösztöndíj; 1960: Munkácsy-díj; 1979: érdemes művész. Tanulmányutak: 1938, 1962: Olaszország; 1960: Görögország; 1961: Szovjetunió és NSZK. 1953-ban a Magyar Iparművészeti Főiskola alakrajz- és mintázástanára. 1928-ban kapta első éremmegbízását (Kölcsey), 1930 óta kiállító művész. Elsősorban mint éremművész, kisplasztikus ismert. Reményi József mellett a műfaj legjelesebbje a két világháború között. Munkássága a későbbi évtizedekben is meghatározó a magyar éremművészetben, amelynek egyik legtermékenyebb alakja (570 érméről tudunk). Érmei általában 30-70 mm nagyságúak. Szívesen foglalkozott művészeti és numizmatikai vonatkozású érmek mintázásával (Magyar Iparművészek Országos Egyesülete, aranyérem, 1937). Tematikája rendkívül gazdag - írók, költők, zeneszerzők, hadvezérek, politikusok éremsorozatai mellett történelmi események, sport-, orvosi, mitológiai és vallási témájú érmeket is készített. Érmein érzékenysége, valamint a dekorativitás iránti hajlama feltűnő. Négy nagy szakaszra különíthető művészete. Korai érmei Reményi József hatása alatt antikizáló, a reneszánsz éremművészetre emlékeztető, szabályos kerek és egy kicsit naturalisztikus érmek. Stílusváltás figyelhető meg a római ösztöndíj éveiben, a klasszikus római pénzek, Pisanello, valamint kisplasztikáira Verocchio hatottak. A 30-as évek közepétől bontakozott ki nagy korszaka, amely az akkori modern vonásokat (neoromán-gót) mutatja. Erőteljes kompozíció, nem részletezett, összevont formák, plasztikusság jellemzi kétoldalas érmeit. Valóságos iskolát teremtett erősen domborított profilú arcmásaival, az elnagyolt, plasztikus feliratokkal. Az 50-es évektől kezdődött új korszak művészetében. A kor éremművészeti ízlését követve sima, szabálytalan kerek lapon, keskeny, lapos, alig kidomborodó, csak részben mintázott, főleg negatívba vésett érmeket készített (Hunyadi). A 70-es évektől oldottabb, lazább, a fény és árnyék ellentéteit kompozíciós eszközként felhasználó érmek mintázásáig jutott el (Madách). Érmeinek hátlapján kedvelt motívumai közé tartozott a Pegazus-ábrázolás, a repülő madarak, illetve az ábrázolt személy foglalkozására utaló szimbólumok, jelenetek megfogalmazása. Köztéri szobrászatában a klasszikus hagyományokat őrizte, de nagy, összefoglaló formákból építkezett. Az építészettel összefüggő műfajok terén mozgott otthonosan. A monumentalizmus és ~ dekorációs hajlama találkozik a Székesfehérvári Romkert reliefjein és az 50-es évektől készített lemezdomborításain. A jelentős intézményeinkbe kerülő címerekre rendszeresen ő kapott megbízást. Restaurátori tevékenységét a budavári Szentháromság-szobor példázza.

Egyéni kiállítások
1979 • Óbuda Galéria
1990 • Magyar Numizmatikai Társulat Könyvtára, Budapest
1992 • Vigadó Galéria, Budapest [Csúcs Ferenccel, Ispánki Józseffel].

Válogatott csoportos kiállítások
1945 • Képzőművészetünk újítói Nagybányától napjainkig, Fővárosi Képtár, Budapest
1946 • Képzőművész szakosztály kiállítása, Ady-kör helyiségében
1947 • KÉVE Művészeti Egyetem kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest • Ötven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1948 • Rippl- Rónai Társaság kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1949 • Nemzetközi érem- és plakettkiállítás, Párizs • Magyar érem- és plakettművészet 1800-tól napjainkig, Fővárosi Képtár, Budapest • Rippl-Rónai Társaság kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1950-55, 1959, 1966, 1968 • 1-7., 10., 11. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1951 • Magyar katona a szabadságért, Fővárosi Képtár, Budapest
1952 • Arcképkiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1954 • Nyári Tárlat, Ernst Múzeum, Budapest • Magyar Kisplasztikai és Grafikai kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
1956 • Pécs-baranyai Országos Képzőművészeti kiállítás, Pécs
1957 • III. Miskolci Országos Képzőművészeti kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc • Nemzetközi Éremkiállítás, Párizs
1958 • XXIX. Velencei Biennálé, Velence • Kortárs magyar festészeti, szobrászati és grafikai kiállítás, Antwerpen
1959 • Nemzetközi Éremművészeti kiállítás, Bécs
1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1964 • Magyar éremművészet a XX. században, Janus Pannonius Múzeum, Pécs
1966 • Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1968 • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest
1971 • III. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
1973 • Budapest és az éremművészet, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
1973, 1975 • XIV., XVI. Szegedi Nyári Tárlat
1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest
1994 • Kisszobor '94, Vigadó Galéria, Budapest • FIDEM '94, Dorottya u. Galéria, Budapest
1996 • Korok, stílusok a magyar művészetben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest-Nyíregyházi Városi Galéria

Művek közgyűjteményekben
Baja • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár • Janus Pannonius Múzeum, Pécs • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Móra Ferenc Múzeum, Szeged.

Köztéri művei
Akseli Gallen-Kalella (vörösmárvány emléktábla, 1938, Budapest, I. ker., Lánchíd u., Fiume Szálló, elpusztult)
a Középkori Romkert reliefjei (kő, 1938, Székesfehérvár)
Eucharisztikus év (kő dombormű, 1938, Budapest, V. ker., Szt. István-bazilika)
Bangha Béla (márvány emléktábla, 1942, Budapest, VIII. ker., Vörösmarty Gimnázium, lebontva, majd 1992-ben restaurálva visszaállítva)
Árpád-házi Szent Margit (zománcozott műanyag, 1942, Visegrád, templom mellett)
Munkácsy Mihály (kő mellszobor, 1951, Budapest, XIV. ker., Margit-sziget, Művészsétány, Városligetből áthelyezve 1966-ban)
domborművek (terrakotta, 1956, Kazincbarcika, Vegyi Kombinát F ép.)
dombormű (vörösréz lemez, 1957, Pécs, Uránváros)
Festőművészet kapuja (kő dombormű, 1957, Budapest, XIII. ker., Műteremház, Fiastyúk u.)
dombormű (vörösréz lemez, 1959, Budapest, V. ker., Ferenciek tere 5., IBUSZ-iroda)
Fekvő nő - ülő nő (bronz, 1960, Szeged, Odessza városrész, 1967-ig Rákóczi tér)
Kétkorsós nő (kő, 1960-61, Balatonfüred, vasútállomás parkja)
Bugát Pál-portré (bronz, kő, 1961, Gyöngyös, kórház)
Kiss Ferenc (mészkő portrédombormű, 1961, Szeged, Erdőgazdasági Szakiskola)
dombormű (vörösréz lemez, 1962, Budapest, III. ker., Hévízi úti lakótelep, Általános Iskola)
Sebes György-emléktábla (bronz, mészkő dombormű, 1964, Békéscsaba, Mezőgazdasági Technikum, ?)
Budapest címere (vörösréz lemezdomborítás, 1964, Budapest, V. ker., Fővárosi Tanács ülésterme, Városház u. 9-11.)
Fekvő nő (bronz medenceszobrok, 1964, Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem)
Felvonuló (vörösréz lemez, 1966, Balatonfüred, Városi Pártbizottság, ?)
dombormű (vörösréz lemez, 1967, Kiskunfélegyháza, pártszékház)
Bugarszky István-emléktábla (márvány dombormű, 1968-69, Budapest, VII. ker., Rottenbiller u. 50., Állatorvostudományi Egyetem, C ép.)
Hanoi emlékkő (kő dombormű, 1968, Budapest, XI. ker., Bocskai úti park)
Felszabadulási emlékmű [Biczó Tamással] (vas-, rézlemez, 1969, Battonya, járásbíróság, ?)
dekoratív falburkolat (fa, 1971, Budapest, VI. ker., Nagymező u. 17., Operettszínház)
Petőfi Sándor-mellszobor (bronz, 1972, Nagyhalász, Petőfi tér)
fa dombormű (1973, Budapest, II. ker., Frankel L. u. 44., Erdészeti Tudományos Intézet)
Dr. Zlamál Vilmos-mellszobor (bronz, 1973, Budapest, VII. ker., Rottenbiller u. 50., Állatorvostudományi Egyetem kertje)
Dr. Zimmermann Ágoston-mellszobor (bronz, 1975, Budapest, VII. ker., Rottenbiller u. 50., Állatorvostudományi Egyetem kertje)
Dr. Wellmann Oszkár-mellszobor (bronz, 1976, Budapest, VII. ker., Rottenbiller u. 50., Állatorvostudományi Egyetem kertje)
Akseli Gallen-Kallela (mészkő portrédombormű, 1978, Budapest, I. ker., Lánchíd u.-i park - az 1945-ben elpusztult 1938-as bronz dombormű helyett)
Trencsényi József-mellszobor (bronz, 1981, Kecskemét, MNH Repülőegysége)
Dr. Mozsonyi Sándor (kő, 1981, Budapest, VIII. ker., Üllői út 26., Semmelweis Orvostudományi Egyetem)
Marek József (kő portrédombormű, 1981, Komárom, állat-egészségügyi állomás)
Báró Podmaniczky Frigyes-emléktábla (bronz dombormű, 1984, Budapest, V. ker., Podmaniczky tér 6.)
Dr. Zimmermann Ágoston (bronz mellszobor, 1985, Mór, Zimmermann tér)
Baross Gábor (bronz mellszobor, 1988, Budapest, Keleti pu.).

Irodalom
RADOCSAY D.: A magyar érmek mestere, Képes Krónika, 1941. december 11.
ENTZ G.: ~, Magyar Könyvszemle, 1942/67-68.
GÁDOR E.: Budapest szobrai, Budapest, 1955
SZIGETI I.: ÉKE-plakettek, Az Érem, 1955/1.
SOÓS GY.: Az utóbbi évtized magyar éremművészete 1945-1955, Numizmatikai Közlöny, LVI-LVII. évf., 1957-58, Budapest, 1958
KISDÉGINÉ KIRIMI I.: ~ művészetéről, Művészet, 1961/9.
SOÓS GY.: ~ éremművész, Numizmatikai Közlöny, LXII-LXIII. évf., 1963-64., Budapest, 1964
FEKETE, M.: Prominent Hungarians Home and Abroad, München, 1966
VARANNAY GY.: A magyar gyógyszerésztudománnyal kapcsolatos érmek, Az Érem, XXII. évf. 37-38. sz., Budapest, 1966
KOVÁCS P.-K. KOVALOVSZKY M.: Magyar szobrászat 1920-1945 (kat. bev., Székesfehérvár, 1966)
N. PÉNZES É.: ~, Művészet, 1969/7.
VARANNAY GY.: Aszklepiosz és a kígyó a magyar orvosérmeken, A Magyar Numizmatikai Társulat Évkönyve, Budapest, 1970
ROMVÁRY F.: III. Országos kisplasztikai biennálé (kat., Pécs, 1971)
GOSZTONYI J.: Az Éremkedvelők Egyesülete, I-II., Az Érem, XXIX. évf., 1973/1-2.
GOSZTONYI J.: Magyar szobrászok és éremművészek bronzplakettjei, Az Érem, 1975/1.
NAGY I.: Magyar érem antológia 1945-1976, Kritika, 1977/10.
Magyar Művészet 1919-1945 (szerk.: KONTHA S.), Budapest, 1985
SZATMÁRI G.: ~, Budapest, 1990
KOVÁCS P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992
SZATMÁRI G.: ~, Délsziget, 1996/36.
L. KOVÁSZNAI V.: Fejezetek a magyar éremművészet történetéből, Budapest, 1999.

Bánóczi Zsuzsa