A plakett mérete: 7 cm Díszdoboz mérete: 2.3 x11.5 x 11.5 cm

A JE V1 történetét 1966-ban kezdték írni, amikor elhatározták egy második erőmű megépítését Jaslovské Bohunice-ban. Eredetileg az A1 típusú erőműre gondoltak, melynek építése éppen folyamatban volt. Végül Csehszlovákia elfogadta a volt Szovjetunió ajánlatát egy 440 MW teljesítményű V230 típusú VVER nyomottvizes reaktorokkal felszerelt erőmű megépítésére. Helyesnek bizonyult az a döntés, hogy a nyomás alatti vizes reaktorokra helyezzük a hangsúlyt, mivel ez a típus egyszerűsége, megbízhatósága, biztonsága és kompaktsága miatt domináns pozícióban van a világon. Az erőmű elhelyezkedése a Jaslovské Bohunice telephelyen több pozitívumot is hozott, pl. a meglévő építkezési objektumok felhasználása, de különösen a beszállítói szervezetek munkájának folyamatossága, valamint a beruházó és az üzemeltető dolgozóinak tapasztalatainak hasznosítása az erőmű előkészítése, kivitelezése és beindítása során.

A V1-es atomerőmű építése két VVER 440 típusú V 230 blokkal Jaslovské Bohunice-ban 1972. április 24-én kezdődött az erőmű segédlétesítményeinek megépítésével olyan helyen, ahol a létesítmények már rendelkezésre álltak a beszállítók számára. Az A1-es atomerőmű korábbi építésének részeként épült építési terület. Egy évvel később, 1973. április 25-én letették a fő termelőblokk építésének alapkövét. Az erőmű építésének előkészítése és kivitelezése, beleértve az üzembe helyezést is, Csehszlovákia és Oroszország szakembereivel és szervezeteivel együttműködve zajlott. Az erőmű primer nukleáris részének szállításainak túlnyomó része orosz gyártású, az erőmű másodlagos - nem nukleáris részének berendezései - tették hozzá a csehszlovák szervezetek. Az erőmű 1. és 2. blokkjának teljes építési ideje nem haladta meg a hat évet.

A JE V1 első blokkja 1978. november 27-én érte el először a minimális szabályozott reaktorteljesítményt, 1978. december 17-én pedig a 2. sz. turbógenerátor. 11. Ebben a pillanatban kezdődött el a VVER 440 típusú blokkok üzemeltetésének korszaka a csehszlovák energiarendszerben. Ezt követte az egység próbaüzeme, majd 1980. április 1-től az 1. blokk állandó kereskedelmi üzemben kezdett dolgozni. A V1-es atomerőmű második blokkja 1980. március 15-én érte el a minimálisan szabályozott reaktorteljesítményt, és 1980. március 26-án kapcsolták be a hálózatba. Próbaüzem után a V1-es atomerőmű második blokkja 1981. január 1-jén került állandó üzembe.

A V1-es atomerőmű lett az első csehszlovák ipari típusú atomerőmű, amely teljesen átvett és sorozatgyártású berendezésekkel rendelkezik. Üzembe helyezése óta ennek az erőműnek a nukleáris biztonsági szintje emelkedik, amelyben több mint 1300 műszaki fejlesztést hajtottak végre. 1991–1993 között kisebb rekonstrukciót hajtottak végre. A nukleáris biztonság növelésének folyamata az 1996–2000 közötti kiterjedt fokozatos rekonstrukciós programmal folytatódott.

Az V1-es atomerőmű fokozatos rekonstrukcióján belüli biztonságnövelési folyamat utolsó szakasza az 1-es blokk fűtőanyagcsere miatti leállásának befejezésével zárult 2000. június 9-én, amely lezárta a nukleáris biztonság növelésének 10 éves folyamatát. erőmű. A V1 atomerőmű a kísérleti és legbiztonságosabb VVER 440/V230 típusú erőmű lett. Bizonyította az atomerőművek ilyen típusú reaktorokkal történő korszerűsítését a szükséges biztonsági szintre, és egyben bizonyította az eredeti berendezések „nyugati rendszerekkel” való együttműködését.

A Szlovák Köztársaság kormánya 1999. szeptember 14-én döntött a V1-es atomerőmű 1. és 2. blokkjának 2006. és 2008. évi leállításáról.