A művész munkásságát bemutató publikációk:

• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.:
  Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1947-ben végzett Rudnay Gyula növendékeként. Fa- és rézmetszésre Varga Nándor Lajos grafikai osztályán képezte magát. Ezután Szarvason dolgozott, itt tartózkodása során főként olajképeket, akvarelleket festett, számos fametszetet készített. Az alföldi táj és a Kőrös-vidék tanyavilága volt művészetének fő ihletője. Fametszeteire jelentős hatást gyakorolt Buday György grafikalapjainak megismerése. A '60-as években Szegeden folytatott gouache-festészetben alföldi hangulatot igyekezett lírai módon visszaadni. Alkotásait összetett technikai eljárással alakítja ki. 1951 óta szerepel hazai és külföldi kiállításokon fametszetekkel, vízfestményekkel és olajképekkel. Egyéni kiállítások: Derkovits Terem, Szeged, Békéscsaba, Miskolc, Salgótarján, Hódmezővásárhely, Szarvas, Eger, Makó, Pécs, Szolnok, Szombathely, Székesfehérvár, Bologna, Luxemburg, Helsinki, Belgium, stb. 1967-ben szerepelt a Szegedi képzőművészek seregszemléjén a Magyar Nemzeti Galériában. 1968-1997 között rendszeresen kiállított a Szegedi Nyári Tárlatokon, 1973-1997 között a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, 1985-ben és 1987-ben a szegedi Táblafestészeti Biennálékon. Éveken át Szegeden a Tanárképző Főiskola művészpedagógusaként dolgozott, tanár, utóbb tanszékvezető volt. A Rudnay Gyula Baráti Társaság tagja. Díjak: Honor Pro Meritis; Szegedért emlékérem; a Munka Érdemrend ezüst fokozata. Alkotásait őrzi a békéscsabai Munkácsy M. Múzeum és a szegedi Móra F. Múzeum. (D.F.Zs.: Műv. 1965/2, V.L.: MŰv. 1970/5, SzZ-SzK, ML)
• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve:
  Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula volt a mestere. Fa- és rézmetszésre Varga Nándor L. grafikai osztályán képezte magát. Szarvasi tartózkodása során főleg fametszéssel és akvarellezéssel foglalkozott. Az Alföld tájai, valamint a Kőrös-vidék tanyavilága volt művészetének fő ihletője. Fametszeteire nagy hatást gyakorolt Buday György grafikalapjainak megismerése. A 60-as években Szegeden folytatott gouach-festészetében a tipikus alföldi hangulatot igyekezett lírai módon visszaadni. Alkotásait összetett technikai eljárással alakítja ki. 1951 óta szerepel hazai és külföldi tárlatokon fametszetekkel, vízfestményekkel és olajképekkel. 1962-ben a Derkovits Teremben volt kiállítása. (SzZ-Szk, ML)
• Magyar festők és grafikusok adattára:
  Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol Rudnay Gyula volt a mestere. Fa- és linómetszéssel szintén a főiskolán, Varga Nándor Lajos grafikai osztályán ismerkedett meg. Évtizedekre nyúló szarvasi tartózkodása alatt főleg fametszéssel és akvarellek készítésével foglalkozott. Az Alföld tája, a Kőrös-vidék tanyavilága volt művészetének ihletője. Fametszeteire nagy hatást gyakorolt Buday György grafikalapjainak megismerése. A hatvanas évektől Szegeden folytatott gouasfestészetében a tipikus alföldi hangulatot igyekezett lírai módon visszaadni. Önállóan 1953-1974 között Szarvas, Békéscsaba, Gyula, Szeged, Vásárhely, Budapest és Szabadka kiállítótermeiben szerepelt. Festményeit összetett technikai eljárással - a festéken kívül színes papír és staniol használatával - alakítja ki. 1971-ben a szegedi Művészklubban, a jugoszláviai Vajdaságban 1973-1974 fordulóján rendezett önálló kiállítást. 1983 februárjában az újszegedi szövőgyár kultúrtermében rendezett üzemi tárlatot. 1984 novemberében Salgótarjánban nyílt kiállítása. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged Képzőművészete. Szeged, 1975.
• Művészeti lexikon I-IV.:
  Festő. A Képzőművészeti Főiskolán 1947-ben végzett Rudnay György növendékeként. 1951 óta vesz részt kiállításokon fametszetekkel, akvarellekkel és olajképekkel. 1962-ben a Derkovits Teremben volt önálló kiállítása. Szegeden él.
• Szegedi festők:
  A Képzőművészeti Főiskolát Rudnay Gyula tanítványaként 1940 és 1947 között végezte. A budapesti és szegedi egyetemen művészettörténetet, régészetet és néprajzot hallgatott. Évtizedeken át a szegedi tanárképző főiskola művésztanára, majd tanszékvezetője. Oktatóként színelméleti kutatásokat végzett. Tagja a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, valamint a Rudnay Gyula Baráti Társaságnak.<br /> Művésztelepek: Dömsöd, Szigliget, Hédervár, Zsennye<br /> Díjak, elismerések: <br /> Művészeti Lexikon (1967) <br /> Munka Érdemrend ezüst fokozat (1970)<br /> Szegedért Emlékérem (1995)<br /> Honor Pro Meritis (1996)<br /> Egyéni kiállítások:<br /> Békéscsaba (1956, 1969, 1977, 1979, 1933)<br /> Szeged (2-3 évenként)<br /> Hódmezővásárhely (1969)<br /> Szarvas (1953, 1982 ,1988, 1993)<br /> Budapest (1962, 1983)<br /> Makó (1976)<br /> Miskolc (1982)<br /> Szentes (1982, 1984)<br /> Keszthely (1985)<br /> Salgótarján (1984)<br /> Gyula (1984)<br /> Pécs (1989)<br /> Szombathely (1991)<br /> Székesfehérvár (1993)<br /> Veszprém (1994)<br /> Pozsony-Szlovákia (1974)<br /> Szabadka-Jugoszlávia (1974)<br /> Bologna-Olaszország (1976)<br /> Luxemburg (1984)<br /> Gronau Epe (1982)<br /> Witten - Németország (1983)<br /> Helsinki - Finnország (1990)<br /> Oberwart - Ausztria (1991)<br /> Zobrsel - Belgium (1992)<br /> Párizs - Franciaország (1999)
• Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek:
  1947-ben végzett Rudnay Gyula és Varga Nándor Lajos növendékeként a főiskolán, majd a szarvasi és a szegedi tanítóképzőben rajztanárkodott. 1963-tól 1980-ig a szegedi tanárképző rajz-tanszékének vezetője volt. Számos kelet- és nyugat-európai országban járt tanulmányúton. Az ötvenes évek óta kiállító művész, eddig mintegy 100 kisebb-nagyobb egyéni tárlata volt. Gyűjteményes anyagát 1981-1982-ben a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a békéscsabai Munkácsy Múzeum, a szarvasi Tessedik Múzeum, a budapesti Pataki Galéria mutatta be; önálló tárlattal szerepelt Jugoszláviában, Olaszországban, Csehszlovákiában, Luxemburgban, és az NSZK-ban. - Összefogott szerkezetű, színkontrasztokra felépített művei sajátos festői energiával érzékeltetik az Alföld ipari és kulturális fejlődését, táji és népművészeti jellegzetességeit.
• Kortárs magyar művészeti lexikon I-III.:
  1940-47: MKF, mestere: Rudnay Gyula. 1970: Munka Érdemrend ezüst fokozata; 1995: Szegedért emlékérem; 1996: Honor Pro Meritis. A Rudnay Gyula Baráti Társaság tagja, a szegedi Juhász Gyula FT Rajz és Művészettörténet Tanszékének tanára, majd tanszékvezetője volt. Szegeden él. Nyugtalan alkatú, optimista szemléletű alkotó. Alapvetőnek tekinti a tárgyi, természeti inspirációt. Pályája elején realista látása konstruktív és expresszív formaelemekkel ötvöződött, míg az utóbbi évtizedekben inkább a kolorisztikus, expresszív felfogást képviseli.<br /> Ek: 1956: Munkácsy M. M., Bcsaba; 1960: Móra F. M. Képtára, Szeged; 1962: Derkovits T.; 1969: Móra F. M., Képtára, Szeged; Tornyai J. M., Hmvhely; 1974: Tessedik M., Szarvas; 1976: Bagno di Romagna, Bolgona; 1977: Munkácsy M. M., Bcsaba; 1979: Gulácsy T., Szeged; 1981: Móra F. M. Képtára, Szeged; Gyermány G., Luxemburg; 1984: Szőnyi T., Miskolc; Képcsarnok, Salgótarján; 1986: Képcsarnok G., Eger; 1988: József A. M., Makó; 1989: Ferenczy T., Pécs; 1990: Magyar Int., Helsinki; 1991: Móra F. M. Képtára, Szeged; Derkovits T., Szhely; 1992: Mészöly T., Szfvár; Zoersel (B) 1993: Munkácsy M. M., Bcsaba; 1997: Móra F. M. Képtára, Szeged; Szolnoki G., Szolnok.<br /> Vcsk: 1967: Szegedi képzőművészek tárlata, MNG; 1968-97: Szegedi Nyári Tárlat, Móra F. M. Képtára, Szeged; 1973-97: XX-44. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai J. M., Hmvhely; 1985, 1987: Táblaképfestészeti b., Móra F. M. Képtára, Szeged; 1991: Kult. Közp. Zoersel (B); 1997: Szegedi festők, Móra F. M. Képtára, Szeged.<br /> Mk: Móra F. M., Szeged; Munkácsy M. M., Bcsaba.<br /> Irod.: D. Fehér Zs.: Pataj Mihály, Cs. kiállítása Szegeden, MŰV, 1956/2.; Tamás A.: Pataj Mihály, Cs. kiállítása, Tiszatáj, 1964/12.; Dér E.: Pataj Mihály, Cs. Tiszatáj, 1968/5.; Vinkler L.: Gondolatok Pataj Mihály, Cs. festészetéről, MŰV, 1970/5.; Szuromi P.-Tandi L.: Szegedi festők, Szeged, 1997. (Sz. P.)