A művész munkásságát bemutató publikációk:

• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.:
  Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél, Papp Gyula, Bán Béla és Fónyi Géza növendéke volt. A főiskola elvégzését követően, eleinte festészettel foglalkozott, de rövidesen a grafikára váltott át. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója tagjaként 1960 óta szerepel hazai és nemzetközi grafikai kiállításokon. A Stúdió Ernst Múzeumban megrendezett tárlatán, a Miskolci Grafikai Biennálén, a Székesfehérvári Téli Tárlaton, a balatoni Nyári Tárlaton bemutatott alkotásai csakhamar rá irányították a közönség, s a kritika érdeklődését. 1965-ben szerepelt a Párizsi Ifjúsági Biennálén, 1964-ben a Luganói Biennálén, 1967-ben a Berlini Intergrafikonon, itthon a Dürer Teremben és a Derkovits Teremben. Ezen kívül több külföldi seregszemlén mutatták be műveit. (Tokio-UNESCO kiállítás, Essen, Görögország, Moszkva, stb.). Több pályázati és kiállítási díj tulajdonosa. Már 1966-ban a Stúdió tárlatán díjat kapott. Realizmusból kinövő szürrealizmusa a modern ember szorongását fejezi ki. Lírai művész. Alkatában, absztrahálásában, kifejezésében is. Kedvelt technikája a rézkarc, az egyéni "vaskarc" és a vegyes technikák (rézkarc vagy rézmetszet aquatintával). Számos irodalmi művet illusztrált (Madách, Kafka, Babits, stb.) Tagja volt a Fiatal Képzőművészek Stúdiója vezetőségének, jelenleg a Szinyei Társaságnak. 1970 óta él az új szentendrei művésztelepen. Dolgozott a nagyatádi, valamint a vilányi szobrász alkotótelepen. Alkotásait őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a szentendrei Ferenczy Múzeum. (MÉ, Műv. 1966/2, B.K.: Műv. 1968/2, K.Gy.: Műv. 1970/10, K. Gy.: Műv.: 1986/4, MMR, FJ)
• Magyar festők és grafikusok adattára:
  1959-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél növendékeként. 1960 óta szerepel a hazai és nemzetközi grafikai rendezvényeken, önálló tárlata 1967-ben a Dürer Teremben, 1970-ben a Derkovits Teremben, 1976-ban a szentendrei Ferenczy Múzeumban és Hajdúszoboszlón volt. 1965-ben kiállított a Párizsi Ifjúsági Biennálékon, 1964-ben a Luganói Biennálén, 1965-1967-ben a Berlini Intergrafikonon. Több pályázati és kiállítási díj tulajdonosa. - Realizmusból kinövő szürrealizmusa a modern ember szorongását fejezi ki. Kedverlt technikája a rézkarc, szereti a kis méreteket. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.; Kovács Gyula: A festő mestersége. Molnár István Gy. képe. Művészet, 1986. 4.
• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve:
  Festő és grafikus. A bp-i Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél, Papp Gyula, Bán Béla és Fónyi Géza növendéke volt. A főiskola elvégzését követően, eleinte festészettel foglalkozott, de rövidesen a grafikára váltott át. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója tagjaként 1960 óta szerepel hazai és nemzetközi grafikai kiállításokon. A Stúdió Ernst Múzeumban megrendezett tárlatán, a Miskolci Grafikai Biennálén, a Székesfehérvári Téli Tárlaton, a balatoni Nyári Tárlaton bemutatott alkotásai csakhamar rá irányították a közönség, s a kritika érdeklődését. 1965-benm szerepelt a Párizsi Ifjúsági Biennálén, 1964-ben a Luganói Biennálén, 1967-ben a Berlini Intergrafikonon, itthon a Dürer Teremben és a Derkovits Teremben. Több pályázati és kiállítási díj tulajdonosa. Realizmusból kinövő szürrealizmusa a modern ember szorongását fejezi ki. Kedvelt technikája a rézkarc, valamint a vegyes technikák (rézkarc v. rézmetszet aquatintával). (MÉ, Műv.-1966/2, K.Gy.: Műv.-1970/10)
• Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek:
  1959-ben fejezte be tanulmányait, mestere Bernáth Aurél volt. 1960 óta szerepel a hazai és nemzetközi grafikai rendezvényeken; önálló tárlata 1967-ben a Dürer Teremben, 1970-ben a Derkovits Teremben, 1976-ban Szentendrén és Hajdúszoboszlón volt. 1965-ben szerepelt a Párizsi Ifjúsági Biennálén. Több pályázati és kiállítási elismerés birtokosa. - Realizmusból kinövő szürrealizmusa főként intellektuális élményekből táplálkozik; a magány, az elidegenedés, a modern ember szorongása a leggyakoribb témája. Kedvelt technikája a rézkarc, szereti a kis méreteket, a sűrített előadásmódot.