A művész munkásságát bemutató publikációk:

• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.:
  München, 1886 (Debrecen, 1890?) - Budapest, 1957<br /> Festő, grafikus. Id. Kovács János fia. Első mestere édesapja volt. 1906 körül a fővárosi Mintarajz tanodát látogatta, ahol Zemplényi Tivadar volt a tanára. 1910-ben koronázási ösztöndíjjal jutalmazták, amely segítségével rövid müncheni tanulmányutat tett. Munkásságának jelentős része Debrecenhez kapcsolódott, itt tevékenykedett és állított ki. Számos egyéni és csoportos tárlaton szerepelt. 1919-ben szerepelt először a Killer-házban, majd 1920-ben két különböző debreceni kiállításon. 1925-ben Medgyessy Ferenccel és Gáborjáni Szabó Kálmánnal együtt a Művészházban, 1930-ban és 1936-ban a Kereskedelmi társulat dísztermében, 1931-ben és 1932-ben a Déri Múzeumban állított ki. Lankadatlan szorgalommal rengeteg portrét és paraszti témát készített. Kortársai visszaemlékezései szerint a jellem mélységéig ható karikatúrákat készített debreceni férfiakról, művészekről (Senyei Oláh István, stb.). A grafikai mellett jó képességű festő is volt. Ő a szerzője a nevezetes hortobágyi körképnek. A 100x7 méteres alkotás Liener színezett fotói alapján készült. Először Debrecenben a vásártéren, majd a stadionban állították ki, 1934 októberétől pedig a fővárosi Angol Park vállalta a kiállítást egy 30 méteres átmérőjű pavilonban. A '40-es évektől Budapesten működött. A Borsszem Jankó és a pesti élclapok sok jellegzetes rajzát közölték. Élete végén - főként ceruzarajzokban - százszámra örökítette meg a festőien romantikus budai városrészeket. Számos realista beállítottságú balatoni tájképet is alkotott. Monumentális feladatokra is vállalkozott, többek között a debreceni krematórium díszeinek egy részét ő festette. Tagja volt a Debreceni Műpártoló Egyesületnek, alapítója a Művészháznak, tagja a Magyar Képzőművészek Egyesületének és a Magyar Művészek Szabadszervezetének. Munkái helyet kaptak a debreceni Déri Múzeumban.<br /> (DK, KD, Sz. Kürti Katalin)