A művész munkásságát bemutató publikációk:

• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.:
  Festő és grafikus. Vaszkó Erzsébettől kapta az első tanácsokat, majd a fővárosi Képzőművészeti Gimnáziumban folytatott tanulmányokat. 1967-től a Képzőművészeti Főiskolán Sarkantyu Simon növendékeként képezte magát, majd 1973-tól tanársegéd, 1986-tól docens, 1991-től pedig a festő tanszék vezetője a főiskolán. A Szinyei Társaság aktív tagja. Tanulmányúton járt több európai országban. 1974-től kiállító művész. Egyéni (Stúdió Galéria, Fiatal Képzőművészek Stúdiója, Csók Galéria, Vigadó Galéria, Árkád Galéria, Társalgó Klub Galéria, Veszprém, Csongrád, Szentendre, Sopron, Szolnok, Berlin, Bécs, Bázel, Hannover, Köln, München, Zürich, Párizs, Lyon, Marseille, Senlis, Leiden, Hága, stb.) és csoportos (Ernst Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Óbudai Galéria, Műcsarnok, Esztergom, Szeged, Miskolc, Salgótarján, Le Havre, Reims, Nápoly, Velence, Nürnberg, Isztambul, New Orleans) kiállításokon szerepelt. 1973-ban aktívan közreműködött a csongrádi művésztelep létrehozásában. Díjak: 1975-78 között Derkovits-ösztöndíj; Munkácsy-díj. Művészetére mestere, Sarkantyu Simon mellett Vaszkó Erzsébet festészete gyakorolt jelentős hatást, a vonal grafikai értékeit, a színkompozíciót illetően nyilván Kondor Bélától is sokat tanult. Művészete a magyar festészet intellektuális ágához kapcsolódik. Festői modorában a groteszk és az elbeszélés eszközei ötvöződnek. Sokoldalú művész. Olajfestmények, grafikák, murális alkotások és plasztikák jelzik ezt. Művei helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Fővárosi Képtárban, a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeumban, a pécsi Janus P. Múzeumban, a kecskeméti Katona József Múzeumban, az Aachen-i Ludwig Múzeumban és a szófiai Nemzeti Képtárban. (M.L.: Műv. 1984/5, MÉ, P.Sz.E.: Műv. Mag. 1990/3)
• Magyar festők és grafikusok adattára:
  1967-1973-ban végezte főiskolai tanulmányait Sarkantyu Simon irányításával. Tanársegéd lett a főiskolán. Tanulmányúton Svájcban, Francia- és Olaszországban, valamint a Szovjetunióban járt. 1974 óta kiállító művész, egyéni tárlata 1976-ban a Stúdió Galériában, 1977-ben Hódmezővásárhelyt és Dunaújvárosban volt. 1975-ben Derkovits-ösztöndíjat nyert. 1980-ban Munkácsy-díjat kapott. Művészete a magyar festészet intellektuális ágához kapcsolódik, a szentendreiek és Kondor Béla nyomán jár. Festői stílusában a groteszk és az elbeszélés eszközei ötvöződnek. A városi ember szemével látja a vidék népéletét emberével és környezetével együtt. - Irod.: Menyhárt László: Át a túlsó partra. Beszélgetés Nagy Gáborral. Művészet, 1984. 4., P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.
• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve:
  Festő és grafikus. Vaszkó Erzsébettől kapta az első tanácsokat, majd a Képzőművészeti Gimnáziumban folytatott tanulmányokat. 1967-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Sarkantyu Simon növendékeként képezte magát, majd tanársegédként tevékenykedett a főiskola sokszorosító grafikai tanszékén. Tanulmányúton járt több európai országban. 1974-től kiállító művész. Hazai és külhoni bemutatókon szerepelt. 1973-ban aktívan közreműködött a Csongrádi Művésztelep létrehozásában. 1975-ben Derkovits-ösztöndíjat nyert, 1980-ban Munkácsy-díjjal jutalmazták. Művészete a magyar festészet intellektuális ágához kapcsolódik, a szentendreiek, val. Kondor Béla nyomán jár. Festői stílusában a groteszk és az elbeszélés eszközei ötvöződnek. (M.L.: Műv.-1984/5, MÉ)
• Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek:
  Festő, Munkácsy-díjas. 1973-ban kapott diplomát Sarkantyu Simon növendékeként; jelenleg a főiskola adjunktusa. Több európai országban megfordult tanulmányúton. 1974 óta szerepel a nyilvánosság előtt; egyéni tárlata 1976-ban a Stúdió Galériában, 1977-ben Hódmezővásárhelyen, Dunaújvárosban és Szentendrén, 1978-ban és 1980-ban Csongrádon, 1979-ben Szegeden, 1981-ben a Csók Galériában és Esztergomban, 1984-ben a Vígadó Galériában volt. 1979-ben szerepelt a Cagnes sur Mer-i (Franciaország) festészeti fesztiválon. 1975-1978-ban Derkovits-ösztöndíjas volt. A Munkácsy-díj (1980) kitüntetettje, az egri akvarell-biennálé (1980) és a salgótarjáni rajzkiállítás (1982) díjnyertese. - Piktúrája a magyar festészet intellektuális ágához kapcsolódik, a szentendreiek és Kondor Béla nyomán jár. Festői stílusában a groteszk és a narrativizmus elemei ötvöződnek; a nagyvárosi ember szemével látja és láttatja a vidék népéletét.