A művész munkásságát bemutató publikációk:

• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.:
  Festő. A budapesti Iparművészeti Iskolában Pap Henriknél tanult. Koloritgazdag alkotásaiban a Gresham-kör finom líraisága és Szőnyi István zebegényi korszakának hatása ötvöződött a francia posztimpresszionizmus és Matisse művészetének tanulságaival. Hét évig Párizsban és a Riviérán tartózkodott, 1935-45 között Zebegényben dolgozott, 1945 végén Tihanyba költözött. Itt festette fő műveit (Limonádé, Rákok, Táltos kancsó stb.). A tihanyi félszigeten lett a Balatonnak, Tihanyak klasszikus értelemben vett festője. Több arcképet is festett divatos színészekről, írókról (Illyés Gyula, Szabó Lőrinc), művésztársakról (Ferenczy Béni stb.). Számos itthoni és külföldi tárlaton szerepelt sikerrel. 1957-ben átütő sikerű kiállítást rendezett a budapesti Csók Galériában. Ekkor már súlyos beteg volt. Emlékkiállítása alkalmából poszthumusz Egry-díjjal tüntették ki. Tagja volt a Szinyei Társaságnak és a Gresham-körnek. Művészetét a nagy európai törekvések folytatójának tartják, egyben sajátosan egyéninek és magyarnak. Művei megtalálhatók a Nemzeti Galériában, számos közgyűjteményben, ismert hazai és külföldi magángyűjteményekben. (Műv. 1966/10, FJ)
• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve:
  Festő. A bp.-i Iparművészeti Főiskolán Pap Henriknél tanult. Koloritgazdag műveiben a Gresham-kör finom líraisága, Szőnyi István zebegényi korszakának hatása ötvöződött a francia posztimpresszionizmus és H.Matisse művészetének tanulságaival. Hét évig Párizsban és a Riviérán tartózkodott, 1935-1945 k. Zebegényben dolgozott, 1945 végén Tihanyba költözött. Itt alkotta fő műveit (Limonádé, Rákok, Táltos kancsó). A tihanyi félszigeten lett a Balatonnak, Tihanynak klasszikus értelemben vett festője. Több arcképet is festett divatos színészekről. Számos hazai és külhoni tárlaton szerepelt sikerrel. 1957-ben átütő sikerű kiállítást rendezett a bp.-i Csók Galériában. Emlékkiállítása alkalmából poszthumusz Egry-díjjal tünették ki. Művészetét a nagy európai törekvések folytatójának tartják, egyben sajátosan egyéninek és magyarnak. (Műv.-1966/10)
• Magyar festők és grafikusok adattára:
  Az Iparművészeti Főiskolán Pap Henriknél tanult. Koloritgazdag műveiben a Gresham-kör finom líraisága, Szőnyi István zebegényi korszakának hatása ötvöződött a francia postimpresszionizmus és H. Matisse művészetének tanulságaival. 1935-1945 között Zebegényben, 1946-tól kezdve Tihanyban dolgozott. Itt alkotta fő műveit (Limonádé, 1954, Rákok, 1955, Táltos kancsó, 1956). 1957-ben átütő sikerű kiállítást rendezett a Csók Galériában. 1966-ban Veszprémben rendezték meg emlékkiállítását. - Irod.: Szij Rezső: Vass Elemér emlékkiállítása Veszprémben, (Művészet, 1966. 10. sz.); Szij Rezső: Vass Elemér Tihanyban, (Veszprém Megyei Múzeumok) Közl. 1967. 6. köt.; Szij Rezső: Vass Elemér útja a Duna-kanyartól Tihanyig. Duna-kanyar Tájékoztató, 1975. 2. sz.
• Művészeti lexikon I-IV.:
  Festő. Az Iparművészeti Iskolában Pap Henriknél tanult. 1912-ben mutatkozott be néhány képével a Műcsarnokban. 1917-től a sajtóhadiszálláson dolgozott, ez idő termését 1918-ban a Nemzeti Szalonban mutatta be. Az I. világháború után évekig Olasz- és Franciao.-ban élt, de szorgalmasan küldte vásznait a pesti kiállításokra. 1925-től ismét Bp.-en telepedett le, ekkoriban mondén arcképeket festett divatos színésznőkről. Igen gyakran rendezett kollektív kiállításokat. 1928-ban Amsterdamban volt gyűjt. kiállítása, de számos külföldi városban szerepeltek képei (Bécs, Barcelona, Párizs, Stockholm stb.). 1935-ben tíz évre Zebegényben telepedett le, ahol tájképei és csendéletei Szőnyi István és Berény Róbert hatását mutatták. Ebből az időből származó legjobb műve, a Sárgaruhás nő (1936) megkapóan gyengéd és érzékeny alkotás. Csendéleteket, figurákat festett a finom szürkék kissé fáradt harmóniájában. 1946-ban végül Tihanyba költözött, ahol tehetsége rakétaszerűen emelkedett. Az addigi tónusfestő páratlan koloristává változott, a rálátásos csendéletek elrendezése szuverén biztonságra vall, a színek zománcszerűen ragyognak, s teret alakítanak. Fő művei, a Limonádé (1954), Rákok (1955), Táltos kancsó (1956) francia indíttatásúak, de mélyen egyéniek. 1957-ben a Csók Galériában nyílt kiállítása, 1966-ban Veszprémben rendeztek emlékkiállítást műveiből. Genthon István
• Művészeti lexikon I-II.:
  Papp Henrik tanítványaként kezdte, majd Olaszországban tanult. Az állam megbízásából megfestette Josipovich volt miniszter arcképét. 1918. a Nemzeti Szalónban, 1921, 1922, 1923, 1927, 1929, 1932. az Ernst Múzeumban, 1932. a Szépművészeti Kiállítások helyiségében volt gyüjt. kiállítása. Többnyire tájképeket fest, impresszionista stílusban. Több tájképe a Szépműv. Múzeumban, Téli napsugár és Olasz leány c. festményei a főváros tulajdonában. 1921. kitüntető elismerést kapott a Műcsarnokban, 1922. Fränkel Ernő díját nyerte.