A művész munkásságát bemutató publikációk:

• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.:
  Festő, grafikus. A Képzőművészeti Főiskolát 1942-50 között végezte (közben katona és hadifogoly). Kontuly Béla, Kmetty János, Bernáth Aurél és Bortnyik Sándor voltak a tanítómesterei. A főiskola után tanárként dolgozott Hatvanban, majd a Gyöngyösi Gimnáziumba került, ahol az évkönyv rendszeres illusztrálásán kívül portrékat festett az ősi iskola hajdani nagy növendékeiről. A városban a képzőművészeti kört vezette, azonban keveset festett. A Népművelési Intézet tokaji művésztelepén kezdte el újból a rendszeres művészi munkát. 1968 óta Kazincbarcikán él. Rendszeresen szerepelt a Heves megyei és a borsodi kiállításokon, észak-magyarországi területi tárlatokon és országos bemutatókon. Munkái eljutottak Bulgáriába, Csehszlovákiába és Lengyelországba is. 1964 óta tagja a Művészi Alapnak. Két ízben nyerte el a Nemes Marcell-díjat, munkáit többször jutalmazták a Pedagógusok Orsz. Tárlatain. Több nemzetközi művésztelepen tevékenykedett (Sosnowiec, Ólubló, stb.). A látott és tapasztalt világ képi elemeit leginkább az Európai Iskola felfogásához közeli módon fogalmazza műalkotássá. Eleven kolorizmussal festett munkáin az ember alkotta táji motívumok szervesen épülnek be a természet látványába. Tokaj és vidéke, Gyula városa, a Balaton környéke jelenti számára az ihlető tájat. Munkái megtalálhatók a Kassai Galériában, a gyöngyösi Vak Bottyán Gimnáziumban és a miskolci Herman Ottó Múzeumban. (KIFB, Goda Gertrúd adatközlése nyomán, MÉ)
• Magyar festők és grafikusok adattára:
  A Képzőművészeti Főiskolán Kontuly Béla és Kmetty János tanítványa volt. 1950-ben végzett. Tíz évig középiskolában tanított, utána óvónőképzőben rajztanár. Önálló kiállítása Tokajban volt. Természetelvű, impresszionisztikus festő, aki azonban a modern irányzatok eredményeit is beleépítette festészetébe. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp.- 1985.
• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve:
  A Képzőművészeti Főiskolát 1942-1950 között végezte. Kontuly Béla, Kmetty János, Bernáth Aurél, Bortnyik Sándor voltak a mesterei. Két ízben nyerte el a Nemes Marcell-díjat. A Főiskola után tanárként dolgozott Hatvanban, majd a Gyöngyösi Gimnáziumba került. Az évkönyv rendszeres illusztrálásán kívül portrékat festett az ősi iskola hajdani nagy növendékeiről. A városban a képzőművészeti kört vezette. A Népművelési Intézet tokaji művésztelepén kezdte el újból a rendszeresebb művészi munkát. 1961-ben a Pedagógusok Szakszervezetének Elnöksége a II. Országos Képzőművészeti Kiállításon jutalomban részesítette. 1964 óta tagja a Művészeti Alapnak. 1968 óta él Kazincbarcikán. Rendszeresen részt vett a Heves megyei és a borsodi kiállításokon, észak-magyarországi területi tárlatokon és országos kiállításokon. Munkái eljutottak Bulgáriába, Csehszlovákiába, Lengyelországba. Művei megtalálhatók a Kassai Galériában és a Miskolci Múzeumban. Természetelvű, impresszionisztikus festő, aki azonban a modern irányzatok eredményeit is beleépítette festészetébe. (KIFB, MÉ)
• Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek:
  A Képzőművészeti Főiskolán Kontuly Béla és Kmetty János tanítványa volt. 1950-ben végzett. Tíz évig középiskolában tanított, jelenleg óvónőképzőben tanít rajzot. Önálló kiállítása Tokajban volt. Természetelvű, impresszionisztikus festő, aki azonban a modern irányzatok eredményeit is beépítette festészetébe.