Kategóriák
További információért, kérjük, hívja a +(3630)1999-441 telefonszámot.
Antik 2 db Anker kőépítőszekrény füzet Nr. 7
Termék kód: [0O844/X248]
e-mail ajánlás
A híres XIX. századi Anker játékcsalád segédletei:
- Richter-féle építési mintalapok 7.sz. (5 nyelvű, magyar is)
Negyedik fokozat, nagyméretű kövekkel való építéshez. Kockamagasság: 25 mm
(DS 7 5U, 5 1/2U, 6U, 6 1/2U) (15 x 23 cm)
- A kis építész segédkönyve - Das kleinen Baumeisters Hilfsbuch
Schnittheft DS Nr. 7. (15 x 23 cm)
- Alaprajz segédlet, négyzetrács 5, 5 1/4, 5 1/2 (20 x 62 cm)
- Színes dobozrendező segédlet (DS 7/1) (35 x 24.5 cm)
- Színes dobozrendező segédlet (DS 7/2) (35 x 24.5 cm)
Történeti áttekintés A kockák története egészen a tizenkilencedik század közepéig nyúlik vissza. Ekkor már a kukuricacsuhából készült baba és a fából farigcsált kockák helyett célirányosan a gyermek számára készülő játékokat kezdtek gyártani. Friedrich Fröbel, a modern óvoda intézményének kialakítója felismerte a játékkockának, mint a gyermeki kreativitás fejlesztési eszközének a fontosságát. A gyermek közösségi nevelésének egyik jeles képviselője, Dr Jan Georgens az 1870-es években már felhasználja Fröbel elméletét és tapasztalatait. Újságot adott ki "Neuer Kindergarten" (Az új óvoda) néven, az ott bemutatott játékokat pedig Georgens neve alatt készítették és árusították, mint oktató-nevelő játékokat. Georgens munkája során igénybe vette Gustav Lilienthal szolgálatait is. A művész Gustav egy sor illusztrációt készített Georgens egyéb könyveihez is. Munkája során Gustav kidolgozta egy építőkocka rendszer alapjait is. Ennek műszaki kivitelezéséhez igénybe vette bátyja, a mérnök Otto Lilienthal segítségét. Az építőkocka rendszer forradalmi újdonsága az volt, hogy a kocka nem fából, hanem kőből készült. Ennek következtében teljesen más stabilitása lesz az elkészített építményeknek. A Lilienthal fivérek műszaki és művészi munkája kiváló volt. Ezt bizonyítja többek közt az is, hogy a repülés történetébe beírták a nevüket. Üzleti érzékük viszont nem volt. Nincs információ arról, hogy akár egy építőkocka készletet is eladtak volna. Látva, hogy ötletük anyagi eredményeket nem hoz, úgy döntöttek, hogy azt eladják. A vevő Friedrich Adolf Richter volt.  Ő az, aki az építőkockákat világsikerre vitte. Vállalata, mely a türingiai Rudolstadt-ban volt, mindennel foglalkozott, ami pénzt hozott. Az üzleti tevékenységet növényi főzetek árusításával kezdte. Ezek természetesen a tyúkszemtől a reumáig mindent gyógyítottak. Ezt állította a gyár. És valószínűleg lehetett is benne valami, legalábbis az eladások ezt támasztották alá. Felvásárolta Németország legrégebbi üveggyárát is (amely 1570-től működött). Ennek feladata az volt a Richter birodalomban, hogy a gyógyfőzetek számára üvegeket, flakonokat készítsen. Ezen kívül a gramofonkészítésbe is belefogott. A századfordulón a legnagyobb német rögzített hanganyaggal büszkélkedhetett. Csokoládé gyártó részlege is volt. Nyomdát is vásárolt, hogy a termékek csomagolását, reklámanyagokat, építő mintákat saját vállalata készíthesse. Összefoglalva azt lehet mondani, hogy az a vállalkozó volt, akinek keze alatt minden arannyá változott. Könyörtelenül halmozott sikerre sikert. Ebben a vállalatcsoportban az építőkocka gyártása az egyik fő és húzó ágazat lett. Fennállása során 1884 és 1963 között becsülhetőleg három és öt milliárd közti követ gyártottak. Ezek a kövek különböző méretben, formában és színben készültek. A legkorábban készült készletek is (amelyek ma 120-130 évesek) a mai napig időt álló termékeknek bizonyultak. A korabeli kocka készleteknek jelenleg is óriási másodlagos kereskedelme van.  A vállalat két világháború csapásait is elviselte, de azt már csak rövid ideig, hogy az ország felosztása során Türingia a keleti, tehát szocialista Németország részévé vált. A szocialista tábor kereskedelmi kapcsolatai néhány éven belül drasztikusan lecsökkentek a Nyugattal. A teljesen megbízhatatlan szállítások (pl. karácsonyi dobozok februárban) és a minőség drasztikus romlása megcsappantották a vevői érdeklődést. Tizennyolc év után egy olyan gyár, mely fénykorában a rudolstadti munkaképes lakosság 5%-át kitevő 649 alkalmazottja volt, végleg bezárta kapuit. A korlátolt proletárdiktatúra jellemző lépése volt, hogy a gyár megszüntetésekor a még készleten levő kockákat az udvarra dobálták ki. Aki arra járt, tetszés szerint vihetett belőlük haza magának. A gyár udvarán a mai napig egy egy méter széles, hat méter hosszú és ismeretlen méter magas hegy áll, ahova a maradékot kidobták. Erre a barbarizmusra nincs magyarázat és mentség. A gyár bezárását követően az Anker kockák karrierjét a holland rajongók lelkesedése tartotta életben. 1979-ben alapították meg az Anker Barátai (Club Van Ankervriende - CVA) nevű szervezetet. Az azóta eltelt negyven évben a klub óriási munkát végzett az építőkockák fajtáinak katalogizálásban, rendszerezésében. Különösen nagy lendületet adott a  rendszerezésnek és közzétételnek számítástechnika és az Internet fejlődése. Nagy segítség, hogy számítógépes programok, adatbázisok segítségével lehet a témakör adatait rendszerezni. További nagy előny, hogy a rendszerezett adatok elérhetővé tétele már csak a számítástechnikai ismeretektől függ. Egy nem túl komplikált honlap terve lehet, hogy nem szemet gyönyörködtető, de hasznos információkkal szolgálhat. A témával foglalkozók különösebb  problémák nélkül felvehetik és tarthatják egymással a kapcsolatot. Természetesen az elvont és elméleti tevékenység mellett a klubélet mindig remek alkalom az építésre is. A kockák célja tulajdonképpen mindig ez is volt és ez is marad.A fal leomlása után a holland klub és számos más személy közreműködésével a rudolstadti gyárat újból elindították. A jelenleg is gyártott kockák minősége a régiekkel egyező, mivel a recept és a technológia azonos. Az új készleteket Magyarországon is lehet kapni. Egy gyári szett reklámfotója a jobb oldalon látható. Áruk az egyszerűbb dobozok esetében tizenötezer forint körüli, a komolyabb kiegészítő dobozok már hetvenezerbe is kerülnek. Jelenleg a gyár csak a nagykaliberű kockák új sorozatát (GK NF) gyártja. Információk nincsenek azzal kapcsolatosan, hogy a fém kiegészítő elemek (híd, tető, stb.) avagy a kiskaliberű kockák ismételt gyártása terítékre került volna. Aki a cég és a kockák történetéről bővebben szeretne olvasni, töltse le George F. Hardy 256 oldalas könyvét. Ez a honlapon angol és német nyelvű kiadásként, illetve teljes egészében magyar fordításként található meg a letöltések közt. A könyv borítóján a mellékelt képen látható templom látható, amely a GK NF 34-es dobozhoz tervezett (de soha ki nem adott) kiegészítő doboz segítségével lett volna megépíthető. A templom gótikus stílusú, Anker berkekben csak úgy hivatkoznak rá, mint a "nyolcszögletű szentélyes templom".  |
  |
|
A kockák fajtái
Forrás: ankerbaratai.hu |
A kockák préselt kőporból, színezékből és kötőanyagként lenolajból készültek és készülnek a mai napokban is. A technológia mit sem változott az elmúlt közel százharminc év alatt. Az termelési folyamat ma sem sokkal összetettebb egy manufakturális műhely-munkánál. Az eljárás - kisebb módosításokkal - azonos a Lilienthal testvérek által 1870 után kidolgozottal. 
Az eredeti, Lilienthal -féle kockarendszer egy olyan alap-kockára épült, melynek éle 2 cm. A fejlesztések során Richter kiegészítette a gyártást egy másik fajtával is, melynél az alap-kocka élhossza 2,5 cm. 
termékskála fejlesztése a második világháború után se állt le. Mindösszesen 438 fajta készletet ismer a szakirodalom. 
"Az "a" metszetnél négy piros kő feketére van sávozva, mert azok mint a 4. mintametszet világosan mutatja, a pontozott 'a' metszetvonalon kiállanak, a mi egyszersmindenkorra megjegyzendő. Épúgy megjegyzendő, hogy az egy réteggel mélyebben fekvő kövek nincsenek szinesen nyomtatva, mint azt az "a" metszet első fokozata mutatja, továbbá tartsuk meg, hogy a "B" jegy azt mutatja, hogy itt egy ívkő fekszík, "1/2B" pedig azt jelenti, hogy ezen helyre fél ívkövek rakandók, "D" pedig, hogy két egyforma kő egymásra rakandó." 
Egyes dobozokat nem lehetett kapni csak mint előző dobozok és a következő kiegészítő dobozok. Stb. A korabeli kereskedő könyvet kapott a gyártól, hogy a betérő vevőnek segíteni tudjon abban, hogy milyen alap, kiegészítő vagy konverziós készletet vásároljon.