További információért, kérjük, hívja a +(3630)1999-441 telefonszámot.
Vasláb (Voșlăbeni vagy Voșlobeni) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hargita |
Község | Vasláb |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 537355 |
Körzethívószám | +40 x66[1] |
SIRUTA-kód | 86348 |
Népesség | |
Népesség | 1176 fő (2011. okt. 31.)[2] |
Magyar lakosság | 337 |
Népsűrűség | 19,76 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 790 m |
Terület | 59,52 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 38′ 42″, k. h. 25° 37′ 21″ |
|
Vasláb weboldala | |
Vasláb (vagy Gyergyóvasláb; románul: Voșlăbeni vagy Voșlobeni) falu Romániában, Erdélyben, Hargita megyében.
A Gyergyói-medence déli részén, Gyergyószentmiklóstól 13 km-re délre, a Kakas-hegy lábánál fekszik.
A falut a Lázár grófok alapították Tekerőpatak határrészéből és mintegy 20 görögkatolikus vallású, moldvai román családot telepítettek le itt, akik a Lázár család úrbéresei voltak. A telepesek a majorsági birtok területén dolgoztak, és a 17. századra már egy életképes faluközösségben éltek. 1703-ban a faluban 28 család élt. A település első görögkatolikus temploma 1714-ben épült fából, ezt Sava moldvai püspök avatta fel.A templomhoz, illetve annak oltárképéhez fűződik a mondás: otthagyta, mint Szent Pál az oláhokat. A szomszédos Tekerőpatak lakosai rendszeresen ellopták ugyanis a templom Szent Pál-ikonját, mert úgy vélték, az gyanúsan emlékeztet az ő falubírójuk fizimiskájára. A falu felett dolomitbánya működik. Káposztája messze földön híres.
1910-ben 940 lakosából 803 fő román és 110 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1992-ben 1257 lakosából 946 román, 310 magyar volt. A 2002-es népszámláláskor 1255 lakosa közül 894 fő (71,2%) román, 337 fő (26,9%) magyar, 24 fő (1,9%) cigány volt.