Kategóriák

paypal

MPL_logo_miniPostaPont_logo_miniMOL_logo_mini

Óvja környezetét, kérjen újrahasznosított csomagolást!

Művész adatlap

Művész neve: Aszódi Weil Erzsébet
Születési idő: 1901
Születési hely: Budapest
Halálozási idő: 1976
Halálozási hely: Budapest
Alkotásainak száma: 3  db

A művész munkásságát bemutató publikációk:

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.

Grafikus és festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Olgyai Viktor tanítványa volt, majd Fényes Adolf mellett képezte magát. 1922-25 között a Szinyei Társaságtól ösztöndíjakat és kitüntető elismeréseket kapott. 1927-ben Párizsban folytatott stúdiumokat. Tanulmányúton járt Olaszországban, majd Balcsikban dolgozott. 1926-ban, 1930-ban és 1933-ban gyűjteményes kiállítása volt az Ernst Múzeumban, 1960-ban a Derkovits Teremben. Témáit főként a falu sugallta: az élet apró jelenetei, a munka, de elsősorban a táj. Kiállításokon többnyire realista szemléletű alakos rézkarcokkal, valamint tájképekkel szerepelt (Csábítás, Krisztus és a házasságtörő nő, Vihar előtt, stb.). 1929-ben Zichy-díjjal jutalmazták. 1953-ban, 1961-ben Munkácsy-díjban, 1975-ben Érdemes Művész kitüntető elismerésben részesült. Több rézkarca a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. (Éber, ML, MÉ,F.J.: Műv. 1971/8)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve

Grafikus és festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Olgyai Viktor tanítványa volt, majd Fényes Adolf mellett képezte magát. 1922-25 között a Szinyei Társaságtól ösztöndíjakat és kitüntető elismeréseket kapott. 1927-ben Párizsban folytatott tanulmányokat. Tanulmányúton járt Itáliában. Balcsikban is dolgozott. 1926-ban, 1930-ban és 1933-ban gyűjteményes kiállítása volt az Ernst Múzeumban, 1960-ban a Derkovits Teremben. Témáit főként a falu sugallja: az élet apró jelenetei, a munka, de elsősorban a táj. Kiállításokon többnyire realista szemléletű figurális rézkarcokkal, valamint tájképekkel szerepelt (Csábítás, Krisztus és a házasságtörő nő, Vihar előtt, stb.). 1929-ben Zichy-díjjat kapott. 1953-ban és 1961-ben Munkácsy-díjban, 1975-ben Érdemes Művész kitüntető elismerésben részesült. Több rézkarca a MNG tulajdona. (Éber, ML, MÉ,F.J.: Műv. 1971/8)

Magyar festők és grafikusok adattára

Munkácsy-díjas festő. A Képzőművészeti Főiskolán Olgyai Viktor tanítványa volt, majd Fényes Adolfnál tanult. 1922-1925-ben a Szinyei Társaságtól ösztöndíjakat és kitüntető elismeréseket kapott. 1927-ben Párizsban folytatott tanulmányokat. 1926-ban, 1930-ban és 1933-ban gyűjteményes kiállítása nyílt az Ernst Múzeumban. 1960-ban a Derkovits Teremben, 1971-ben a Dürer Teremben volt kiállítása. Több rézkarca a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. 1975-ben érdemes művész kitüntető elismerésben részesült. - ML.

Művészeti lexikon I-IV.

Festő, grafikus, Munkácsy-díjas. A Képzőművészeti Főiskolán Olgyai Viktor tanítványa volt, majd Fényes Adolfnál tanult. 1922-25-ben a Szinyei Társaságtól ösztöndíjakat és kitüntető elismeréseket kapott. 1927-ben Párizsban folytatott tanulmányokat. 1926-ban, 1930-ban és 1933-ban gyűjt. kiállítása nyílt az Ernst Múzeumban. A felszabadulás óta főleg üzemek és termelőszövetkezetek életét ábrázolja impresszionisztikus jellegű rézkarcain. Számos kiállításon vett részt. 1960-ban a Derkovits Teremben volt gyűjt. kiállítása. Több rézkarca a Nemz. Gal. tulajdona.

Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek

A Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Olgyai Viktor növendékeként tanult. Tanulmányúton Francia- és Olaszországban, Jugoszláviában és Bulgáriában járt. Első önálló kiállítása 1926-ban volt az Ernst Múzeumban; az utóbbi években a Derkovits Teremben (1960) és a Dürer Teremben (1971) mutatta be gyűjteményes anyagát. 1922-ben a Szinyei Társaság festészeti díját, 1929-ben a Zichy grafikai díjat nyerte el; 1953-ban és 1961-ben Munkácsy-díjat, 1975-ben érdemes művészi címet kapott. - Az alakos kompozíciók és a tájkép állt hozzá a legközelebb, mert érzékeny, a hangulatok iránt fogékony művészalkata itt talált leginkább önmagára. Az élet derűs oldalait kereső, realista szemléletű grafikáiban a fény- és árnyékhatások kiváló kiaknázójának bizonyult.