Kategóriák
Művész adatlap
| Művész neve: | Zombory Lajos |
| Születési idő: | 1867 |
| Születési hely: | Szeged |
| Halálozási idő: | 1933 |
| Halálozási hely: | Szolnok |
| Alkotásainak száma: | 1 db |
A művész munkásságát bemutató publikációk:
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő, építész. Pályáját építési rajzolóként kezdte, 11 évig Lechner Ödön irodájában dolgozott, de önállóan is részt vett, és díjat nyert építészeti pályázaton (szegedi gőzfürdő, kultúrpalota). Tervei szerint épült Szegeden az ügyvédi kamara. A fővárosi Mintarajziskolában, a Benczúr-mesteriskolában, 1898-1902 között pedig Münchenben H. Zügelnél tanult festeni, majd Szolnokra költözve a művésztelep egyik állandó tagja s vezéregyénisége lett. Főleg naturalisztikus és plein air életképeket festett, szeretettel és erővel ábrázolta a járomba fogott állatokat, amelyeket többnyire széles tájképháttér elé állított. 1908-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1917-ben az Ernst Múzeumban, 1922-ben a Belvederében, 1930-ban pedig a Műcsarnokban rendezett gyűjteményes kiállításokat. 1921-ben a Wolfner-díjat nyerte. Tagja volt a MIÉNK nevű művészegyesületnek. Néhány munkája a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona (Magaslaton, Szántás). (ML, Éber)
Magyar festők és grafikusok adattára
Pályáját építési rajzolóként kezdte. Tizenegy évig Lechner Ödön irodájában dolgozott, de önállóan részt vett, s díjat nyert építészeti pályázatokon (szegedi gőzfürdő és kultúrpalota). Tervei szerint épült Szegeden az ügyvédi kamara. Münchenben (1898-1902) H. Zügel-nél, itthon a Benczúr-mesteriskolában tanult festeni, majd Szolnokra költözve a művésztelep egyik állandó tajg lett. Műveinek nagy része plein air táj- és állatkép. Gyűjteményes kiállítása volt az Ernst Múzeumban (1917), a Belvederében (1922) és a Műcsarnokban (1930). Néhány képe a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. - Irod.: Lyka Károly: Zombory Lajos. Magyar Művészet, 1933.
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő. A bp.-i Mintarajziskolában, Benczúr mesteriskolájában és Münchenben Zügelnél tanult. Tagja volt a MIÉNK-nek. A szolnoki festőkolónia egyik vezéregyénisége volt. Leginkább naturalisztikus és plein-air életképeket festett, szeretettel és erővel ábrázolta a járomba fogott állatokat, amelyeket többnyire színes tájképháttér elé állított. 1908-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1917-ben az Ernst Múzeumban, 1922-ben a Belvederében, 1930-ban a Műcsarnokban rendezett gyűjteményes kiállításokat. 1921-ben a Wolfner-díjat nyerte. Néhány alkotása a MNG tulajdona. (Éber)
Művészeti lexikon I-IV.
Építész és festő. Pályáját építési rajzolóként kezdte. Tizenegy évig Lechner Ödön irodájában dolgozott, de önállóan is részt vett s díjat nyert építészeti pályázaton (szegedi gőzfürdő és kultúrpalota). Tervei szerint épült Szegeden az ügyvédi kamara. Münchenben (1898-1902) H. Zügelnél, itthon a Benczúr-mesteriskolában tanult festeni, majd Szolnokra költözve a művésztelep egyik állandó tagja lett. Műveinek nagy része plein air táj- és állatkép. Kollektív kiállítása volt az Ernst Múzeumban (1917), a Belvederében (1922) és a Műcsarnokban (1930). Néhány képe a Nemz. Gal. tulajdona.
Művészeti lexikon I-II.
Eleinte építészeti munkákkal foglalkozott, aztán Münchenben és Budapesten festeni tanult, s a szolnoki művésztelepen főképp állatképeket, lovakat, ökröket fest, komplementér-színekre épített naturalista előadásban (Szántás, Vadászat)