A művész munkásságát bemutató publikációk:
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő, grafikus, iparművész. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István és Domanovszky Endre voltak a mesterei. 1953-ban diplomázott. Tanulmányúton járt több európai országban, Egyiptomban és az USA-ban. 1953 óta szerepel országos és külföldi bemutatókon, egyéni (Fényes Adolf Terem, Csók István Galéria, Helikon Galéria, Hódmezővásárhely, Szeged, Salgótarján) és csoportos (Műcsarnok, Eger, stb.) rendezvényeken. Részt vett a párizsi, a velencei és a nürnbergi biennálékon. 1958-1961 között Derkovits-ösztöndíjas volt. 1966-ban és 1977-ben Munkácsy-díjat, 1985-ben Érdemes Művész címet, az 1958-as bécsi VIT-en festészeti díjat, a brüsszeli világkiállításon pedig Diplome d'Honneurt nyert. Sokoldalú művész. Festményt, zománcképet, grafikát és monumentális műfajokat egyként művelő alkotó, s egy-egy munkán belül is sokrétű művészi hatás kifejtésére képes. Számos mozaikot, gobelint, üvegablakot készített. 1953-55 között a budapesti Iparművészeti Főiskola oktatója volt. (T.É.: SzMűv. 1956/1/2, M.É.: Műv. 1962/8, L.S.: Műv. 1975/4, MÉ)
Magyar festők és grafikusok adattára
1953-ban fejezte be főiskolai tanulmányait Szőnyi István és Domanovszky Endre osztályán. Tanulmányúton járt számos európai országban, valamint Egyiptomban és az USA-ban. 1953 óta szerepel a hazai tárlatokon és a magyar művészet külföldi bemutatóin. Kiállított az 1961-es, az 1965-ös Párizsi ifjúsági Biennálén, az 1966-os Velencei Biennálén és az 1969-es Nürnbergi Biennálén. 1955-ben a Fényes Adolf Teremben, 1956-ban Szegeden és Hódmezővásárhelyt, 1963-ban és 1964-ben Olaszországban, 1965-ben, 1969-ben és 1976-ban a Csók Galériában, 1969-ben Salgótarjánban, 1973-ban a Helikon Galériában, 1977-ben Berlinben mutatkozott be. 1958-1961-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1966-ban és 1977-ben Munkácsy-díjat kapott; az 1958-as bécsi VIT-en festészeti díjat, a brüsszeli világkiállításon (férjével, Kádár Györggyel közösen) Diplome d'Honneur-t nyert. Sokoldalú, festményt, zománcképet, grafikát, monumentális műfajokat egyként művelő alkotó, s egy-egy művén belül is sokrétű művészi hatás kifejtésére képes. Számos mozaikot, gobelint, üvegablakot stb. készített állami megbízásra. 1985-ben "Érdemes művész" kitüntető elismerésben részesült. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő és iparművész. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István és Domanovszky Endre voltak a mesterei. Tanulmányúton járt több európai országban, Egyiptomban, az USA-ban. 1953 óta szerepel országos és külföldi bemutatókon. Részt vett a párizsi, a velencei és a nürnbergi biennálékon. 1958-1961 között Derkovits-ösztöndíjas volt. 1966-ban és 1977-ben Munkácsy-díjat, az 1958-as bécsi VIT-en festészeti díjat, a brüsszeli világkiállításon pedig Diplome d'Honneurt nyert. Sokoldalú művész. Festményt, zománcképet, grafikát, monumentális műfajokat egyként művelő alkotó, s egy-egy műven belül is sokrétű művészi hatás kifejtésére képes. Számos mozaikot, gobelint, üvegablakot készített. 1985-ben érdemes művész kitüntető elismerésben részesült. (MÉ)
Művészeti lexikon I-IV.
Festő, Munkácsy-díjas. A Képzőművészeti Főiskolán Domanovszky Endre, Konecsni György és Szőnyi István növendéke volt 1948-53 között. Kezdetben posztimpresszionista hangvételű képeket festett, majd a dekorativitás és konstruktivitás lett művészetének jellemzője. 1955-ben a Fényes Adolf Teremben, 1965-ben a Csók Galériában nyílt kiállítása. 1958-ban a brüsszeli világkiállításon férjével, Kádár Györggyel közösen festett dekoratív falképpel szerepelt, 1964-ben Rómában volt közös kiállításuk. Számos épületdíszítő munkája nyert elhelyezést.
Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek
1953-ban fejezte be tanulmányait a főiskolán Szőnyi István és Domanovszky Endre osztályán. Tanulmányutakat tett számos európai országban, valamint az USA-ban és Egyiptomban. 1953 óta szerepel a magyar művészet hazai és külföldi rendezvényein, egyéni kiállítása Budapesten (1955, 1965, 1969, 1973, 1976, 1978), Szegeden és Hódmezővásárhelyen (1956), Salgótarjánban (1969), valamint két-két alkalommal Olaszországban (1963, 1964) és az NDK-ban (1977) volt. 1958-1961-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1966-ban és 1977-ben Munkácsy-díjat kapott; 1958-ban - férjével, Kádár Gyöggyel - oklevelet nyert a brüsszeli világkiállításon és megkapta a bécsi VIT festészeti díját. - Sokoldalú, festményt, zománcképet, grafikát, monumentális műfajokat egyként művelő alkotó, s egy-egy művén belül is sokféle művészi hatás kifejtésére képes. Egyéni stílusú a konstruktivizmusból és az érzelmi indíttatású, eleven koloritból forrt össze. Célja a mai ember érzés- és gondolatvilágának tükrözése korszerű vizuális nyelven. 1985-ben érdemes művészi címet kapott.