Kategóriák
Művész adatlap
| Művész neve: | Viski János |
| Születési idő: | 1891 |
| Születési hely: | Szokolya |
| Halálozási idő: | 1970 |
| Halálozási hely: | Budapest |
| Alkotásainak száma: | 5 db |
A művész munkásságát bemutató publikációk:
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskola Rajztanárképző szakán Zemplényi Tivadar növendéke volt. 1912-ben a kecskeméti művésztelep nyári tanfolyamán Olgyai Ferenc és Iványi-Grünwald Béla korrigálta. Tanulmányúton járt Franciaországban. 1913-tól főleg naturalista állatképeket állított ki a budapesti Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Számos tájképet is festett. A háború után több évig Dél-Amerikában dolgozott. 1929-től Budapesten tevékenykedett. 1930-ban a Független Művészek Társasága klubjában volt gyűjteményes tárlata. 1934-ben a Műcsarnokban "Hazafelé" című alkotására megkapta a Halmos Izor zsánerdíjat. "Terelés a Hortobágyon" című képének reprodukciója az 1934-es 50 pengős bankjegyet díszítette. Az állat (főleg a ló) karaktere, mozgási formaproblémái, a szabadtéri világítás színhatásai érdekelték impresszionista festőiséggel. Leggyakoribb modellje a ló. Több munkája a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Művészete a természetből indul ki, annak formáihoz hű marad, képeiből mégis kiérezhető az egyéni temperamentumformáló ereje. (Éber, PZ-SzMF, KM)
Magyar festők és grafikusok adattára
A Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadar növendéke. Tanulmányutakat tett Franciaországban és Dél-Amerika számos városában. 1913 óta állított ki. Főképpen állatképeket fest, bár témakörében más műfajok is szerepelnek. Az állat karaktere, mozgási és formaproblémái, a szabadtéri világítás színhatásai érdeklik impresszionista festőiséggel. Leggyakoribb modellje a ló. Festészete a természetből indul ki, annak formáihoz hű marad, képeiből mégis kiérezhető az egyéni temperamentumformáló ereje. - Irod:: Pipics Zoltán: Száz magyar festő. Bp. 1943.
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadar növendéke volt. Tanulmányúton járt Franciaországban. 1913-tól főleg naturalista állatképeket állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. A háború után több évig Dél-Amerikában dolgozott. 1929-től Budapesten tevékenykedett. 1930-ban a Független Művészek Társasága klubjában volt gyűjteményes kiállítása. 1934-ben a Műcsarnokban "Hazafelé" című festményére megkapta a Halmos Izor genreredíjat. "Terelés a Hortobágyon" c. képének reprodukciója az 1934-es 50 pengős bankjegyet díszítette. Az állat karaktere, mozgási formaproblémái, a szabadtéri világítás színhatásai érdekelték impresszionista festőiséggel. Leggyakoribb modellje a ló. Egy képe a MNG tulajdona. Festészete a természetből indul ki, annak formáihoz hű marad, képeiből mégis kiérezhető az egyéni temperamentumformáló ereje. (Éber, PZ-SzMF)
Művészeti lexikon I-IV.
Festő. A Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadarnál tanult. 1913-tól főleg naturalista állatképeket állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. 1919-29 között D-Amerikában dolgozott. 1933-ban A Független Művészek Társasága klubhelyiségében volt gyűjt. kiállítása. Történelmi témákat is festett: Koppány leveretése (1938), Rákóczi búcsúja (1941). Várakozó kocsi c. képét a Nemz. Gal. őrzi.