Kategóriák
Művész adatlap
| Művész neve: | Kondor Béla |
| Születési idő: | 1931 |
| Születési hely: | Pestlőrinc |
| Halálozási idő: | 1972 |
| Halálozási hely: | Budapest |
| Alkotásainak száma: | 1 db |
A művész munkásságát bemutató publikációk:
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Munkácsy-díjas grafikus és festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1951-56 között Barcsay Jenő, Kmetty János és Koffán Károly növendéke volt. 1954-től szerepelt különböző kiállításokon. 1957-ben Párizsban járt tanulmányúton. 1960-ban a Fényes Adolf Teremben, 1967-ben Miamiban, 1968-ban a Velencei Biennálén, majd Tokióban állított ki. 1964-ben Székesfehérvárott rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást, 1965-ban pedig az Ernst Múzeumban mutatta be alkotásait, majd 1970-ben a Műcsarnokban. Kondor művészetét a szimbólumteremtő erő, a szürrealisztikus látomásszerűség és az intellektuális, tiszta konstruktivitás egyéni ötvözete jellemzi. Illusztrátorként is a legkiválóbb alkotók közé tartozott (Thomas Mann: Varázshegy, Hemingway: Az öreg halász és a tenger, stb.). Számos művészeti díjat kapott külföldön és itthon. 1961-ben a II. Miskolci Országos Grafikai Biennálén nagydíjjal jutalmazták, 1964-ben a tokiói nemzetközi grafikai Biennálé díját nyerte el. Tizennyolc táblából álló, 360 x 860 centiméteres pannót alkotott, amelynek címe "Szent Margit legendája". 1960-ban megfestette a Katalin oltár triptichonját. A modern magyar grafika egyik jelentős alakja volt. Számos művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, több vidéki múzeum és magán-, valamint közgyűjtemények. 1990-ben poszthumusz kapta meg a Kossuth-díjat. (ML, Műv. 1989/11/12, N.T.K. és D.P.: Műv. 1991/5, FJ)
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Munkácsy-díjas grafikus és festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán 1951-56 k. Barcsay Jenő, Kmetty János és Koffán Károly tanítványa volt. 1954-től szerepelt kiállításokon. 1957-ben Párizsban járt tanulmányúton. 1960-ban a Fényes Adolf Teremben, 1967-ben Miami-ban állított ki, 1964-ben Székesfehérvárott rendeztek alkotásaiból gyűjteményes kiállítást. 1965-ben az Ernst Múzeumban mutatta be alkotásait. Művészetét a szimbólumteremtő erő, a szürrealisztikus látomásszerűség és az intellektuális, tiszta konstruktivitás egyéni ötvözete jellemzi. Mint illusztrátor is a legkiválóbbak közé tartozik (Thomas Mann: Varázshegy, Hemingway: Az öreg halász és a tenger, stb.). 1964-ben a tokiói nemzetközi grafikai biennálé díját nyerte. A modern magyar grafika egyik jelentős alakja volt. (ML)
Magyar festők és grafikusok adattára
Munkácsy-díjas festő. 1956-ban végezte a Képzőművészeti Főiskolát Koffán Károly növendékeként. Művészetét szimbólumteremtő erő, biztos formakészség jellemzi. A modern magyar grafika egyik jelentős alakja. Számos könyvet illusztrált. Dekoratív pannója díszíti a margitszigeti Nagyszállót. 1964-ben a tokiói biennálé díját nyerte, 1968-ban részt vett a Velencei Biennálén. 1970-ben a Műcsarnokban, 1972-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében volt tárlata. 1973 óta őrzi a Magyar Nemzeti Galéria a Kondor-hagyatékot, Szegeden, az 1983 februárjában megrendezett csoportos tárlaton három alkotását állították ki. - Irod.: Németh Lajos: Kondor Béla. Bp. 1969.; Nagy Zoltán: Nézi magát az angyal. Kondor Béla életműve a MNG-ban. Művészet, 1984. 7.
Művészeti lexikon I-IV.
Festő, grafikus, Munkácsy-díjas. A Képzőművészeti Főiskolán 1951-56 között Barcsay Jenő, Kmetty János és Koffán Károly tanítványa volt. 1954 óta szerepel kiállításokon. 1957-ben Párizsban járt tanulmányúton. 1960-ban a Fényes Adolf-teremben, 1961-ben Miamiban állított ki, 1964-ben Székesfehérvárott rendeztek gyűjt. kiállítást műveiből, 1965-ben az Ernst Múzeumban nyílt kiállítása. Művészetét a szimbólumteremtő erő, a szürrealisztikus látomásszerűség és az intellektuális, tiszta konstruktivitás egyéni ötvözete jellemzi. Mint illusztrátor is a legkiválóbbak közé tartozik (Th. Mann: Varázshegy; Hemingway: Az öreg halász és a tenger). 1964-ben a tokiói nemzetközi grafikai biennále díját nyerte.