További információért, kérjük, hívja a +(3630)1999-441 telefonszámot.
A bal felső mezőben található az arany oroszlán fekete mezőben. Eredetileg ez volt a rajnai őrgróf jelképe. Miután 1214-ben Lajos bajor herceg hűbérbirtoka lett az őrgrófság, évszázadokon keresztül ez szolgált az óbajor és a Pfalz-vidéki Wittelsbacher nemzetségek közös jeleként. A felágaskodó, aranyszínű és vörössel szegélyezett pfalzi oroszlán manapság a Felső-Pfalz-vidéki körzetre emlékeztet.
A második mezőt a vörös és a fehér (ezüst) között három, a fehérből kiemelkedő csúcs osztja meg. Ez a „gereblye” 1350 körül jelent meg a würzburgi főapátság néhány településének címereként, majd 1410 körül a hercegérsekek pecsétjein is. A frankföldi gereblye ma a Felső-Frankföld, Közép-Frankföld és Alsó-Frankföld körzeteket képviseli.
Balra lent, a harmadik mezőben fehér (ezüst) alapon egy arannyal szegett felágaskodó kék párduc látható. Az a jelkép eredetileg az Alsó-Bajorországban székelő ortenburgi őrgrófok címerében szerepelt (a 12. században). A későbbiekben a wittelsbachi nemzetséghez kerül az a birtok. A kék párduc ma az óbajor körzeteket, Alsó- és Felső-Bajorországot képviseli.
A negyedik mezőben, jobbra lent arany mezőben egymás felett három fekete a szemlélő felé tekintő, vörössel szegett oroszlán látható. Ez a jelkép a Hohenstaufen nemzetség, az egykori sváb hercegek (először 1216-ból ismert) régi címeréből származik. Az állami címerben ez a három oroszlán a Sváb-földi körzetet jelképezi.
A szív alakú pajzs fehér (ezüst) alapon kék dőlt rombuszokkal ékesített. Miután korábban Bogen grófjának címereként szolgált (1204-től), a szív alakú pajzsot 1247-ben a Wittelsbacher nemzetség vett át címereként. A fehér-kék rombuszok Bajorország elsődleges jelképének számítanak. A rombuszos pajzs Bajorország egészét jelképezi. A népi koronával díszítve hivatalosan is állami kiscímerként használják.