További információért, kérjük, hívja a +(3630)1999-441 telefonszámot.
Bad Ischl | |||
|
|||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Felső-Ausztria | ||
Kerület | Gmunden | ||
Polgármester | Hannes Heide | ||
Irányítószám | 4820 | ||
Körzethívószám | 06132 | ||
Forgalmi rendszám | GM | ||
Testvérvárosok |
[kinyit]Lista
|
||
Népesség | |||
Teljes népesség | 14 058 fő (2010. jan 1.)+/- | ||
Népsűrűség | 86 fő/km²[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 468 m | ||
Terület | 162,85 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
Bad Ischl
Pozíció Ausztria térképén
|
|||
é. sz. 47° 42′ 46″, k. h. 13° 37′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 46″, k. h. 13° 37′ 10″ térkép ▼ | |||
Bad Ischl weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Ischl témájú médiaállományokat.
|
Bad Ischl nemzetközi jelentőségű üdülőváros Ausztriában.
Bad Ischl Felső-Ausztria és Salzburg tartomány határán, Felső-Ausztria déli részén, Salzkammergut központjában 468 m magasan fekszik alpesi környezetben. Észak-déli kiterjedése 19,6 km, kelet-nyugati 17,8 km, a településterület 162,85 km², melynek 71,9%-a erdős, 7,9%-a mezőgazdaságilag hasznosítható.
Városrészei: Ahorn, Bad Ischl, Haiden, Jainzen, Kaltenbach, Lauffen, Lindau, Pfandl, Perneck, Reiterndorf, Rettenbach, külső területek: Eck, Hinterstein, Kößlbach, Kreutern, Mitterweißenbach, Ramsau, Roith, Steinbruch, Steinfeld, Sulzbach.
A prehisztorikus Hallstatt- és La Tène-kulturák idején is lakták. I. e. 15-ben a Római Birodalom része lett (Noricum provincia). Egy Mithrász-fogadalmi tábla 170 utánról római vámállomás jelenlétére utal.
A vidék sokat szenvedett a magyar kalandozások idején. Ezt követően a Babenbergek, majd a salzburgi hercegérsekek birtokába került a 12. század folyamán, az ezt követő gazdasági fejlődés motorja a sóbányászat lett, a kitermelés tulajdonjoga a későbbiekben sok viszály forrása volt. Első írásos említését 1262-ből ismerjük, Iselen néven.
III. Frigyes császár emelte a települést vásárváros rangjára 1466-ban. A Salzkammergut név első említése oklevélben 1656-ban. Érdekesség, hogy az ellenreformáció idején a helyi (Salzburg környéki) protestánsok Erdélybe és Magyarországra települtek ki. Ischl város 1906-ban vette fel a „Bad” (fürdő) előnevet, 1920-tól hivatalosan is fürdőváros, de városi rangot csak 1940-ben kapott. A második világháború végén amerikai megszállási zónába került, az amerikai katonai hatóságok területén DP-tábort létesítettek.
1821-ben Dr. Franz Wirer bécsi orvos számolt be helyi kúraeredményeiről, ennek nyomán az első mintegy 40 gyógyulni vágyó 1822-ben érkezett, a következő évben, amely az ischli gyógyfürdő tulajdonképpeni alapítási éve, a betegek száma megduplázódott, és a helység gyorsan európai hírűvé lett. Ez nem kevéssé annak volt köszönhető, hogy a vendégek soraiban olyanok is megfordultak, mint Metternich ésRudolf trónörökös, vagy Ferenc Károly főherceg és felesége, Zsófia főhercegné, Ferenc József szülei. Az 1827/1828-as szezonban nyílt az első hotel (Gasthof zur Post), mely egyben Salzkammergut első szállodája is volt.
A fürdőváros fénykorát 1849 és 1914 között élte, mint Ferenc József hivatalos nyári rezidenciája, sőt Erzsébet hercegnővel való eljegyzésére is itt került sor 1853-ban a Seeauerhaus-ban (ma múzeum), és a császár születésnapját is rendszeresen itt ünnepelték. Különösen zenei kiválóságok kedvelték az üdülővárost, mint Anton Bruckner, Johann Strauss, Johannes Brahms és Lehár Ferenc, sokuk villát is vásárolt vagy építettett, Lehár például 1912-ben, sőt, mint Lehár (1948-ban) vagy Oskar Strauß itt is fejezte be az életét, és ide temetkezett.
Forrás: www.wikipedia.hu