Ifjabb Uher Ödön (Nagykanizsa, 1892. augusztus 30. – Cap d'Antibes, 1989. március 17.) magyar filmrendező, operatőr, feltaláló, vállalkozó. Németországban Edmund Uher néven ismert. Id. Uher Ödön fényképész, filmgyáros fia.

 Élete 

 Tanulóévei 

Édesapja idősebb Uher Ödön fényképész, filmgyáros. Budapesten járt gimnáziumba, Déván érettségizett. Élénken érdeklődött a technika és a tudomány iránt, tizennyolc éves korára befejezte egy kettős üzemanyagú robbanómotor tervét.

1916-ban, filmgyári igazgató korában megnősült, felesége az akkor már néhai Mátray Betegh Béla Ida nevű leánya volt.

 Filmes pályafutása 

Apja műtermében elsajátította a fényképészeti és filmszakmai alapismereteket. Később ugyanitt művészeti vezetőként, operatőrként, főrendezőként dolgozott, majd – egészen kivándorlásáig – saját vállalkozását működtette. Kidolgozott egy eljárást a filmszalag előhívási folyamatának egyszerűsítésére. 1915-től haditudósító volt a világháborúban. Szorgalmazta az Uher és a Kino-Riport összefogását, hogy együtt készítsenek filmet IV. Károly és Zita királyné koronázásáról. Az eseményt filmező hét operatőr egyike volt.

Célja volt, hogy a „cirkuszi bohóságoktól megcsömörlött” közönség számára a „szellemi igényeket kielégítőbb” alkotásokat hozzon létre. Mint az Gellért Lajos színész, rendező, forgatókönyvíró Nyitott szemmel című visszaemlékezésében olvasható, Uher mindig törekedett a tökéletességre, a lehető legjobb beállítások megtalálására, és naponta legfeljebb három-négy jelenetet forgatott le. A hazugság díszleteit műterem helyett a Ráday utca kedvezőbb megvilágítású üres üzlethelyiségeiben állíttatta fel. Igényessége és az általa készített filmek művészi hatása miatt a pesti közönség a „magyar Abel Gance”-nak nevezte.

Az ő rendezésében, Hevesi Sándor forgatókönyvéből, a sztárszínész Beregi Oszkár és a pályakezdő Megyery Sári közreműködésével készült el az első magyar Jókai-megfilmesítés, az 1916-os Mire megvénülünk. (Németországban már korábban feldolgozták A szegény gazdagokat.) A film mind a közönség, mind a kritikusok körében nagy sikert aratott. Eredetileg 3000 méteres kópiájának nagyjából felét őrzi ma a Filmarchívum.

Filmakadémiát alapított, amelynek tantervét Gellért Lajos állította össze. Uher géptechikát, Márkus László dramaturgiát és jelmeztant, Fenyő Emil színészmesterséget, Gellért mozgáskultúrát, Imre öccse, a stockholmi olimpia ezüstérmese szertornát oktatott.

Utolsó rendezése a Gellért Lajos főszereplésével készült O'Hara volt. Ennek elkészülte után az Uher Filmgyár felhagyott a filmkészítéssel.

 Külföldi karrierje 

Az 1920-as évek elején Svájcba, majd Németországba emigrált, ahol a nyomdaipar számára végzett fejlesztéseket. 1930-ban szabadalmaztatta a világhírűvé vált Uhertype fényszedő gépet. Egy 1956-os értékelés szerint „a mai feltalálók sikerét megelőző ötven év munkájából ő járult hozzá legtöbbel a fényszedés megvalósításához.” A gép gyártását saját müncheni cége végezte a MAN, valamint – később – a Messerschmitt és a BMW anyagi támogatásával. A neves tipográfus, Jan Tschichold tizenkét betűtípust tervezett a géphez.

A világháború éveiben Uher repülési vállalkozást indított. 1944-ben hatezer alkalmazottat foglalkoztatott. Később Uher Werke néven új céget alapított, amely már nem szedőgépeket, hanem elsősorban magnetofonokat gyártott. 1970-ben fia, Alfons Uher javára lemondott a cégvezetésről. Számos találmányának leírása megtalálható a PIPACS adatbázisban. 

Forrás: wikipédia