1934-39: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere Rudnay Gyula volt. 1979: Szentes városáért kitüntetés; 1981: Szentes város Pro Urbe emlékérme; 1984: Koszta József emlékérem. 1940-45 között iparitanuló iskolai rajztanár, 1951-53-ig a műszaki Tanárképző Főiskola adjunktusa, 1953-tól 56-ig a Budapesti Műszaki Egyetem Ábrázológeometriai Tanszékének tanársegédje. 1956-ban betegsége miatt visszavonult Szentesre és csak a festészetnek él. A város megbecsült művészeként a Szentes környéki táj és az alföldi ember ihletett ábrázolója volt, képeit fejlett rajzkészség, színgazdagság jellemzi.
Művészetére
Koszta József volt nagy hatással. Első önálló tárlatát 1958-ban rendezte meg Szentesen. Grafikáit Sárospatakon állította ki, a Délalföldi Tárlat rendszeres szereplője volt.
Művészetének gyakori témája családja, szülei, felesége, rokonsága, szűkebb ismeretségi köre. Előszeretettel rajzolt, festett portrékat, de számos önarcképet is készített. Képein a munkában tevékenykedő alakos kompozíciókat kedveli: Villamosítás, Oszlopállító, Panelezők, melyeken az alföldi realista irányzat hatása érezhető. A természetábrázolás, tájképek, virágok, vizek is kedvelt témái közé tartoztak.
Feleségével, Túri Júliával – házasságuk gyermektelen lévén – úgy határoztak, hogy megtakarított javaikat egy alföldi realista szemléletű képzőművészeti alapítvány létrehozására bízzák. A megvalósult Katona Kiss Ferenc és neje Túri Júlia Képzőművészeti Alapítvány fiatal, realista szemléletű festőművészek alkotómunkáját támogatja.
Katona Kiss Ferenc munkássága elismeréseként 1981-ben Szentes város Pro Urbe Díját, 1984-ben pedig Koszta-emlékérmet kapott.
Halála után alkotásai Szentes város Önkormányzatához és a Koszta József Múzeum képzőművészeti gyűjteményébe kerültek. Szülőhelyét még életében megajándékozta alkotásaival, melyek a Falumúzeumban láthatók.