A művész munkásságát bemutató publikációk:

• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.:
  Festő. A budapesti Mintarajziskolában, 1894-ben és 1895-ben Hollósy müncheni magániskolájában tanult, majd később Párizsban, a Julian Akadémián. Thorma János 1897 tavaszán ott ismerkedett meg vele, és tanulmányait, de főképpen egy Krisztus születését ábrázoló képvázlatát látva, meghívta Nagybányára. Előbb rövidebb ideig Hollósy iskolájában dolgozott, aztán első képének kialakításához és megfestéséhez fogott. Ezt "Betlehem" címen állította ki a nagybányaiak első budapesti bemutatóján, még más, szintén Nagybányán készült négy festményével együtt. A Betlehem víziója egészen Rembrandt hatására vallott. Következő nagyméretű alkotása, az "Esti harangszó" s három kisebb méretű tájfestmény már Nagybánya hatása alatt keletkeztek. Friss, eleven színei, a természetlátásának bizonyos dekoratív jellemvonásai Ferenczy Károly festői szemléletére utalnak. A második fővárosi csoportos kiállításon Nyilasy tíz festménnyel vonult ki. Ezek nagyobb része a festőkolónián készült, de álltalában is egyik legkomolyabb alkotása, a "Magvetők" c. olajfestménye volt, melyet az állam vásárolt meg. A következő évben (1899) már elmarad a művésztelepről, s Szegedről küldte be munkáit a nagybányai csoportkiállításra. 1900 és 1901 nyarán ismét ellátogatott a művésztelepre, majd véglegesen hazatért szülővárosába. Később művészete egyénivé vált. Mint Szeged tájékának és népének megfigyelője alakította ki naturalista szemléletű festészetét. A falusiakat többnyire vasárnapi nyugalomban, ünneplőben, leányalakjait jellegzetes rózsaszínes népviseletben ábrázolta. Munkái egyértelműen azt bizonyítják, hogy a nagybányai indíttatású festő itthon, a Tisza partján talált önmagára. Számos budapesti és vidéki rendezvényeken szerepelt. 1907-ben a Lipótvárosi Kaszinó 1000 koronás díját, 1929-ben pedig az Országos Képzőművészeti Társulat nagydíját nyerte el. Több alkotását őrzik a Magyar Nemzeti Galériában, kettőt a nagybányai városi képtárban, egész sorozat a szegedi Móra Ferenc Múzeumban talált otthonra, ahol 1934-ben emlékkiállítást rendeztek műveiből. (ML, MÉL, L-MMM, RI-NM ú.k.)
• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve:
  Festő. A bp.-i Mintarajziskolában, Münchenben, Nagybányán és Párizsban tanult. Kezdetben Hollósy Simon, azután Munkácsy, majd Tornyai hatása alatt dolgozott. Később művészete egyénivé vált. Mint Szeged tájékának és népének megfigyelője alakította ki naturalista szemléletű művészetét. A falusiakat többnyire vasárnapi nyugalomban és ünneplőben, leányalakjait jellegzetes rózsaszínes népviseletben ábrázolta. Művei egyértelműen azt bizonyítják, hogy a nagybányai indíttatású festő itthon, a Tisza partján talált önmagára. Számos fővárosi és vidéki tárlaton szerepelt. 1929-ben elnyerte az Országos Képzőművészeti Társulat nagydíját. Több alkotása van a MNG-ban, egész sorozat a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, ahol 1934-ben emlékkiállítást rendeztek műveiből. (ML, MÉL)
• Magyar festők és grafikusok adattára:
  A Mintarajziskolában, Münchenben, Nagybányán, majd Párizsban tanult. Kezdetben Hollósy, aztuán Munkácsy, majd Tornyai hatása alatt állott, később művészete egyénivé vált. Mint szeged népének és tájékának megfigyelője alakította ki plein air személetű művészetét. A falusiakat többnyire vasárnapi nyugalomban, ünneplőben, leányalakjait jellegzetes rózsaszínes népviseletben ábrázolta. 1927 őszén - tanítványával, Balogh Margittal együtt - kiállítást rendezett Szegeden. Első gyűjteményes kiállítását meglehetősen későn, negyvenhét éves korában, 1920 tavaszán rendezte meg a szegedi Kass Szállóban, de termékeny munkásságának eredményeit csaknem évenként bemutatta a Műcsarnokban. 1929-ben elnyerte az Országos Képzőművészeti Társulat nagydíját. A Szépművészeti Múzeumon kívül több vidéki - főleg a szegedi Móra Ferenc Múzeum - őrzi jelentősebb alkotásait. A művész hagyatékából 1934-ben nagy tárlatot rendeztek, amelyet Lyka Károly méltatott. A művész születésének századik évfordulója alkalmából emlékkiállítást rendeztek műveiből Tápén és a szegedi művészklubban. - Irod.: Szelesi Zoltán: Nyilasy Sándor. Szeged, 1955. - Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete. Szeged, 1975 - MÉL
• Művészeti lexikon I-IV.:
  A Mintarajziskolában, Münchenben, Nagybányán, majd Párizsban tanult. Kezdetben Hollósy, aztuán Munkácsy, majd Tornyai hatása alatt állott, később művészete egyénivé vált. Mint szeged népének és tájékának megfigyelője alakította ki plein air személetű művészetét. A falusiakat többnyire vasárnapi nyugalomban, ünneplőben, leányalakjait jellegzetes rózsaszínes népviseletben ábrázolta. Számos képe van a Nemz. Gal.-ban, egész sorozat a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, ahol 1934-ben emlékkiállítást rendeztek műveiből. - Irod.: Szelesi Z.: Ny. S. Szeged, 1955.
• Művészeti lexikon I-II.:
  Münchenben, Nagybányán és Párizsban tanult s szülővárosában letelepedve, naturalista szemléletű magyar népéletképeket festett. (Hazatérő kapás, Vasárnap, Magvetők stb.) 1907. megnyerte a Lipótvárosi Kaszinó díját. Néhány műve a Szépműv. Múzeumban, Kártyázó fiúk, Lányok a Tisza töltésén c. képei a főváros és számos festménye a Szegedi Városi Múzeum tulajdonában. A Dugonics Társaság 1934. Szegeden emlékkiállítást rendezett képeiből.