Kategóriák

paypal

MPL_logo_miniPostaPont_logo_miniMOL_logo_mini

Óvja környezetét, kérjen újrahasznosított csomagolást!

További információért, kérjük, hívja a +(3630)1999-441 telefonszámot.

Szalay Zoltán: Bőzsöny Ferenc portré 1968

Termék kód: [1B323/X048/01]

18.000 Ft
e-mail ajánlás
Szép állapotú fekete-fehér portré fénykép, fotográfia.
Hátoldalán saját kezű felirat:
1968. 19-ES STÚDIÓ
SZALAY ZOLTÁN FOTÓZTA
0.005 kg
10 cm
7 cm

Bőzsöny Ferenc
  

Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Bőzsöny Ferenc
A Csodák között élünk című könyvben Koós Gyula felvétele
Csodák között élünk című könyvben
Koós Gyula felvétele
Született 1931január 7.
Pécs
Elhunyt 2018október 25.(87 évesen)
Budapest[1]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása nyelvész, 
előadóművész, 
tanár
Wikimédia Commons tartalmaz Bőzsöny Ferenc témájú médiaállományokat.

Bőzsöny Ferenc (Pécs1931január 7.[2] – 2018október 25.magyar előadóművész, tanár, a Magyar Rádió főbemondója. A Magyar Rádió hangja, a tiszta, érthető beszéd egyik etalonja.

 Élete 

Családjával Budapestre költözött. Papnak készült, 1947-ben Veszprémben a Piarista Gimnáziumban tanult, ahol osztálytársa volt többek között Mádl Ferenc későbbi köztársasági elnök is. 1952-ben az akkori hatalom feloszlatta a gimnáziumot; főiskolára és egyetemre öt ízben sem vették fel, származása és előélete miatt. Esztergomban volt sorkatona, ahol egyik parancsnoka tanácsára jelentkezett rádióbemondónak. Többszöri meghallgatás után a több mint 3000 pályázó közül végül egyedüliként került a Magyar Rádióhoz. 1956augusztus 24-én szólalt meg először élőben a Kossuth Rádióban 16 óra 30 perckor. A forradalom napjaiban személyes tanúja, résztvevője volt a rádióban történt eseményeknek. Rádiósként már felvették az ELTE magyar–történelem szakára, ahol tanári képesítést szerzett, majd újabb három év angol szak után magyar nyelvészetből doktorált, 1973-ban.[2]

Magyar Televízió népszerű műsorának, a Delta kisfilmjeinek egyik állandó narrátora. 2000 pünkösdjétől indult el a rádióban a magyar harangok történetét bemutató sorozat,[2] amelynek során minden héten más-más magyarországi templom harangja szól délben a Kossuth Rádióban. Ennek narrátori feladatait a kezdetektől ellátta. Több mint 300 harangot szólaltattak meg, határon túli magyar templomok harangjait is. Több nevezetes személy temetését vezette le: Horthy Miklós kormányzó kenderesi újratemetését, Bethlen István miniszterelnök hamvainak hazai földbe helyezését és Grósz Károly temetését. A Mesélő Krónikák című ismeretterjesztő műsort is ő vezette.[2] A 2000-es évek elejétől egészen 2011-ig, a budapesti M2-es metró állomásainak nevét mondta be.

 Szakmai pozíciók 

2007-ben

1973-tól tagja volt a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, majd később a Magyar Rádió nyelvi bizottságának. Elnökségi tagja volt az Anyanyelvápolók Szövetsége elnökségének. Elnöke volt a Magyar Nemzeti Fórumnak, a Lezsák Sándor vezetésével, 2004március 5-én, Veszprémben megalapított Mindszenty társaság 15 „alapító atyáinak” egyike. Nyugdíjazását követően a Központi Papnevelő Intézet rektora, Bíró László püspök meghívására az intézet retorikatanáralett.

 Művei 

  • A nagyítás, túlzás, kicsinyítés stilisztikai vizsgálata a Magyar Rádió nyelvében; ELTE, Budapest, 1975 (Nyelvtudományi dolgozatok)
  • A fehér szmokingos lovag. I. m. Reithauser Frigyes; szerk. Koltay Gábor, Bőzsöny Ferenc; Szabad Tér, Budapest, 2001
  • Aki a harangért szól… azaz Harangszótól a hangszórón át harangszóig, avagy Bőzsöny, azaz élyhangú érchegység a dumakanyarban”; Schöck Bt., Szekszárd, 2006 + CD-ROM

Sikerei, díjai 

 

Szalay Zoltán (fotóriporter)
  

Szalay Zoltán
Az Ismeretlen lelet című kiállításon (Eifert János felvétele)
Az Ismeretlen lelet című kiállításon (Eifert János felvétele)
Született 1935május 16.
Budapest
Elhunyt 2017február 14.(81 évesen)[1]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása fotográfus
Kitüntetései
Wikimédia Commons tartalmaz Szalay Zoltán témájú médiaállományokat.

Szalay Zoltán (Budapest1935május 16. – 2017február 14.Táncsics Mihály-díjas magyar fotóriporter, a Magyar Sajtófotó Pályázat és Kiállítás szellemi atyja, kitalálója.

 Életpályája

Apja a dunai hajózás egyik képviselője volt, így gyermekként GiurgiubanBécsben és szülővárosában Budapesten élt. Betanított optikai csiszolóként kezdett dolgozni, majd igazolványképeket készített. 1954 és 1964 között a Főfotó riporterosztályán dolgozott. 1964 és 1985 között a Tükör című hetilap munkatársa volt. 1985-től a Magyar Hírlap, 1990-től 1992-ig a Kurír, 1993-tól két éven keresztül a Blikk fotórovatának a vezetője volt. A Magyar Sajtófotó Pályázat és Kiállítás kitalálója. 1983-ban a Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik eseményeként indult kiállítást harminc éven keresztül 2012-ig rendezte.

 Művei 

  • Az Országház (1993, Csorba Lászlóval és Sisa Józseffel)
  • Szalay Zoltán; szerk. Gera Mihály; Intera, Bp., 1999 (Fényképtár)
  • Ilyenek voltunk. Magyarország elmúlt ötven éve; Workpress Kft., Bp., 2004
  • Visszapillantás. 1981-2005, a magyar sajtófotó huszonöt éve; szerk. Szalay Zoltán; Press & Pictures K., Bp., 2007 (angolul és németül is)

 Díjai 

Forrás: wikipédia