1927-1931: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Rudnay Gyula. 1932-ben államellenes izgatásért bebörtönözték. 1934-ben és 1936-ban elnyerte a Nemzetközi Idegenforgalmi Kongresszus Faud-serlegét; 1936: Iparművészek Egyesületének ezüstérme; 1937-ben plakátjaiért Grand Prix-t, a magyar pavilon egyik termének megtervezéséért Diplome d’Honneur-t kapott a párizsi világkiállításon. 1939-ben három plakátjával Grand Prix-t nyert a Milánói Triennálén; az Iparművészeti Társulat aranyérme; 1948: Köztársasági Érdemrend arany fokozata; 1950, 1952: Kossuth-díj; 1954: Munka Érdemrend arany fokozata; 1968: érdemes művész. 1946-1954 között a Magyar Iparművészeti Főiskola alkalmazott grafikai tanszékének vezetője volt. 1954-1957: a Honvéd Stúdió tagja, 1964-1970 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola alkalmazott grafikai tanszékének vezetője és a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára volt. Kísérletező szellemű, sokféle műfajt és technikát felölelő életművének legizgalmasabb szakaszát kétségtelenül a modern tömegkommunikáció elveit hasznosító plakátjai képezik. A kevés motívumból szerkesztett, ötletgazdag falragaszok (Bakon, 1936; Gáz hűt és fűt, 1937; Állatkert, 1937) új utat nyitottak a műfaj hazai történetében, s már a 30-as években világhírt szereztek alkotójuknak. 1945 után készült mozgósító erejű politikai plakátjai (Soha többé!, 1945; A kenyér itt kezdődik, 1947) közérthető szimbolikájuk és célratörő, ám az artisztikumot sem nélkülöző kompozíciójuk révén sokban hozzájárultak a korszak eszményeinek be- és elfogadásához. Hasonló koncepció jegyében festette az 50-es évek első felében nagy történelmi pannóit is, melyek közül a Dózsa táborozását megjelenítő – Kádár Györggyel közösen kivitelezett – Vihar előtt című kompozíció a legismertebb. A 60-as évektől a murális, közösségi terekbe szánt műfajok felé fordult érdeklődése, több mozaikot, sgraffitót, dekoratív falfestményt készített állami megrendelésre. Ezekben a munkáiban a feladat jellegének megfelelően előadásmódja elvontabb, intellektuálisabb – előszeretettel alkalmazta a stilizált geometrikus formákat, illetve a szürrealisztikus képzettársítások meglepő vizuális képleteit. Ugyanakkor nem mondott le a társadalmi felelősségtől fűtött figurális ábrázolásról sem, ennek jegyében alkotta meg élete utolsó évtizedében nagy hatású grafikai ciklusait, köztük a könyv alakban is megjelent Bánk bán-illusztrációkat (Budapest, 1968) és a Magyar nyelv története (Budapest, 1972) című – nyelvemlékeink irodalmi és legendabeli hagyatékát feldolgozó – pompás sorozatát. Mint pedagógus és művészetszervező is beírta nevét századunk magyar művészettörténetébe, irányításával nőtt fel az új reklámgrafikus nemzedék.

Irodalom
KISS S.: Magyar plakátművészet a két világháború között, Budapest, 1960
LÁNCZ S.: ~, Művészet, 1963/10.
BAUER J.: Gondolatok ~ről, Művészet, 1968/8.
FRANK J.: (gyűjt., kat., bev. tan., Műcsarnok, 1968)
BAUER J.: ~ kiállítása, Művészet, 1969/6.
BENCZE L.: ~, Kortárs, 1969/7.
TÖLGYESI J.: ~, Budapest, 1971 (monogr. a külföldi szakirodalom jegyzékével)
LÁNCZ S.: ~, Acta Historiae Academiae Scientiarium, 1971/3-4.
KUTVÖLGYI K.: ~ plakátgrafikusi munkássága, 1971 (kézirat)
BENCZE L.: ~ befejezetlen grafikai sorozata, Kortárs, 1972/4.
D. FEHÉR ZS.: (kat., bev. tan., Magyar Nemzeti Galéria, 1976)
RÓZSA GY.: ~, in: Nyitott Galéria, Budapest, 1980.

Egyéni kiállítások

Egyéni kiállítások
1968 • Műcsarnok, Budapest (gyűjt., kat.)
1970 • Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest
1976 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (emlékkiállítás, kat.).

Válogatott csoportos kiállítások

Válogatott csoportos kiállítások
1953 • Békeplakát és ötéves terv grafikai kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
1958, 1961 • III–IV. Magyar Plakátkiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest • Ernst Múzeum, Budapest • Műcsarnok, Budapest
1960 • Magyar Palkát-Történeti Kiállítás 1885-1960, Műcsarnok, Budapest
1966 • V. Magyar Plakátkiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest • Műcsarnok, Budapest
1969 • Reklám ’69, Technika Háza, Budapest
1970 • Reklám ’70, Ernst Múzeum, Budapest
1975 • Jubileumi plakátkiállítás, Szépművészet Múzeum, Budapest
1986 • 100+1 éves a magyar plakát. A magyar plakátművészet története 1886-1986, Műcsarnok. Művei bemutatásra kerültek több orsz. képzőművészeti tárlaton is, ill. számos kelet- és nyugat-európai fővárosban.

Művek közgyűjteményekben

Művek közgyűjteményekben
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
Szombathelyi Képtár, Szombathely 

Forrás: artportal.hu