Kategóriák

paypal

MPL_logo_miniPostaPont_logo_miniMOL_logo_mini

Óvja környezetét, kérjen újrahasznosított csomagolást!

További információért, kérjük, hívja a +(3630)1999-441 telefonszámot.

Szent László magyar király kerámia fali plakett 26.5 cm

Termék kód: [1P569/X042]

22.000 Ft
e-mail ajánlás
Szép állapotú, nagy méretű kerámia plakett, kerámia fali relief. Akasztási lehetőséggel rendelkezik.
Közepén Szent László magyar király lovas alakja látható.

Körben felirat:
REX UNGARIE SANCTUS LADISLAIS
0.735 kg
26.5 cm

I. László magyar király
  

Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
I. László
I. László ábrázolása a Képes krónikában
I. László ábrázolása a Képes krónikában

Magyarország királya
Uralkodási ideje
1077 – 1095
Koronázása Székesfehérvár
1077 és 1081
Elődje I. Géza
Utódja Kálmán
Horvát király
Ladislav I
Uralkodási ideje
1091 – 1095
Elődje II. István
Utódja Svačić Péter
Életrajzi adatok
Uralkodóház Árpád-ház
Született 1040 körül[1]
Lengyel Királyság
Elhunyt 1095. július 29.
NyitraMagyar Királyság
Nyughelye Nagyvárad (1106-tól)[2]
Édesapja I. Béla
Édesanyja Piast Richeza
Testvére(i)
Házastársa Rheinfeldi Adelhaid
Gyermekei Árpád-házi Piroska,
két ismeretlen nevű leány
 
I. László címere
I. László címere

I. László
Születése
1040 körül
Lengyelország
Halála
1095július 29. (55 éves kora körül)
NyitraMagyar Királyság
Tisztelete
Egyháza Római katolikus
Szentté avatása 1192június 27., Magyarország
Szentté avatta: III. Béla magyar király
Sírhely Nagyvárad
Ünnepnapja június 27.
Védőszentje Magyar katonák, székelyek, Debreceni-Nyíregyházi egyházmegye, Kaposvári egyházmegye, Erdély, polgárőrök

I. László vagy Szent László (horvátul: Ladislav IlatinulLadislaus I.) (Lengyel Királyság1040 körül[1] – Nyitra1095július 29.) 1077-től magyar király, 1091-től haláláig pedig horvát király. I. Béla király és Richeza királyné másodszülött fia. Nevéhez fűződik a magántulajdon védelmének megszilárdítása, Horvátország elfoglalása (1091) és az első magyar szentek avatása. Őt magát is szentté avatták 1192-ben, és kivételes fizikuma miatt nevezik az Isten atlétájának” is.[3]

I. Béla király halála (1063) után Géza és László hercegek elismerték unokatestvérüket, Salamont törvényes királynak, akivel a következő évtizedben jó kapcsolatuk volt. A nevezetes történet a kun által elrabolt leánnyal ebből a korszakból származik. A kapcsolat az 1070-es években romlott meg, és a hercegek fellázadtak Salamon ellen. A trónt Géza 1074-ben szerezte meg, de az ország nyugati határvidékén Salamon uralkodott tovább. Ebben az időben László volt Géza legfőbb tanácsadója.

Géza halála (1077) után hívei László mellé álltak, és őt tették meg királynak. Salamon IV. Henrik segítségével ellenállt; László az invesztitúraharcban IV. Henrik ellenfeleit támogatta. Salamon 1081-ben lemondott, de utána mégis megpróbálta visszaszerezni a koronát. Emiatt László bebörtönözte, de két évvel később a szentté avatások alkalmával szabadon engedte.

A sorozatos belviszályok után Lászlónak helyre kellett állítania a közbiztonságot, a lopást és rablást csonkítással vagy halállal büntette. 1091-ben elfoglalta Horvátország legnagyobb részét, ami a középkori Magyar Királyság terjeszkedésének kezdetét jelentette. Keleten legyőzte a kunokat és a besenyőket, amivel a keleti határokat 150 évre bebiztosította. Az utolsó években éppen a horvát hódítás miatt romlott meg a kapcsolata a Szentszékkel, mert a pápa a saját hűbérbirtokának tekintette a megszerzett horvát területet, de ezt László nem ismerte el.

A legendák kegyes lovagkirályként mutatják be, mint a késő lovagkori lovagi eszmény megtestesítőjét.[3] Népszerű szent Magyarországon és a környező országokban, sok templomnak ő a védőszentje. A szentté avatott királyhoz több, a mai napig is fennmaradt ereklye és tárgyi emlék köthető. Ilyen például a győri bazilikában található Szent László-herma, továbbá jobbja, amit a dubrovniki ferences kolostorban őriznek. 

 

Forrás: wikipédia